A Széchenyi István Egyetem Európa egyik legmodernebb járműipari tesztpályáján, a IV. ZalaZONE Innovációs Nap keretében mutatta be legújabb fejlesztését. A sofőr nélküli személyautót, amely 10 kört teljesített a tesztpályán, az egyetem székhelyéről, Győrből irányította egy irodából Budai Tamás, az intézmény Fejlesztési Központjának kutatómérnöke.

„Egy íróasztalnál ülve, egy kormány és a pedálok segítségével irányítottam a járművet, adtam neki parancsot, hogy most 15 fokkal forduljon el az autó kormánya, vagy 10 százalékkal nagyobb gázzal haladjon" – mesélte a szakértő a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. A fejlesztés ezen része az egyetem Járműipari Kutató Központjában dolgozók munkáját dicséri, azonban ezen túl volt még egy nagyon fontos kihívás, amit meg kellett oldani a siker érdekében.

Nevezetesen, hogy a gépkocsi irányába küldött jelek a lehető leggyorsabban megérkezzenek, hogy a személyautó dekódolhasssa azokat, és a parancsoknak megfelelően haladjon tovább. „A késleltetés és a megbízhatóság kritikusan fontos, ha ugyanis az autó nem kapja meg megfelelő időben és minőségben a jeleket, akkor komoly baleset tud történni" – tette hozzá Budai Tamás. Ennek elkerülése érdekében a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja a Magyar Telekom által biztosított 5G Campus mobilhálózaton oldotta meg a jelek továbbítását.

Nem is a műszaki, inkább a jogi akadályok tűnnek nagyobbnak

Az önvezető autózásnak öt szintje van, ebből az utolsó, az ötödik a teljes szintű önvezetés, amihez még azért hosszú út vezet. Ezen a lépcsőfokon nem is elegendő egy szenzorokkal jól felszerelt autót kiereszteni a forgalomba, ugyanis egy teljes ökoszisztéma szükséges ahhoz, hogy a sofőrök tényleg csakúgy, mint egy taxiban, hátradőlve, újságot olvasgatva érjenek be például a munkahelyükre. A teljes önvezetésnél létfontosságú komoly előrelépéseket elérni az egész járműkommunikáció területén, vagyis hogy a gépkocsi képes legyen kommunikálni a körülötte lévő autókkal és infrastruktúrával.

Ugyanakkor az önvezető technológiákkal már ma is bőven találkozhatunk az utakon. Az 1-es és a 2-es szinthez tartozó funkciókat már beépítették az új autókba, elég csak a sávtartó automatikára vagy az automatikus vészfékezésre gondolnunk. A ZalaZONE tesztpályán köröző Lexus is jól fel volt szerelve ezekkel az önvezető rendszerekkel.

Budai Tamás úgy véli, az innovációs napon látott bemutató az elkövetkező néhány évben akár a közúton is megvalósulhat. A szakértő szerint nem is annyira a műszaki akadályok jelentik a nagy kihívást, hanem sokkal inkább a jogi tisztázatlanságok, például a felelősség kérdéskörében. Ugyanakkor az várható, hogy mire a jogi háttér megoldódik, addigra a műszaki-technológiai felkészültség is megfelelő szinten áll majd.

Folytatódik az együttműködés az egyetem és a tesztpálya között

A ZalaZONE járműipari tesztpálya és a Széchenyi István Egyetem között természetesen nem ez volt az első, és nem is az utolsó együttműködés. A tesztpályának van egy kifejezetten az egyetemek számára elkülönített részlege, és a győri intézménynek is van ennek megfelelően egy Zalaegerszegre kitelepült csapata.

Már több mint hét éve folyamatosak a Széchenyi István Egyetem irányításával az önvezető autózással kapcsolatos tesztek, fejlesztések, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel, valamint az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriummal közösen. Az 1-től az 5-ös szintű önvezetésig mindennel foglalkozik a kutatócsoport – tette hozzá Budai Tamás.

A szakértő elmondta, hogy a kutatásoknak alapvetően két típusuk van: az egyiknél pusztán a tudományos eredmény a cél, míg a másiknál autóipari partnerekkel dolgoznak együtt, hogy az adott cég megoldását továbbfejlesszék, vagy választ találjanak egy-egy felmerülő kérdésre.

Egy ilyen projektnek sokszor egy demózható, továbbfejlesztett berendezés a vége, amiből akár késztermék is kikerülhet, beépülve a cég jövőbeli modelljeibe. Egy azonban biztos: az egyetemek egyre erősödő kutatás-fejlesztési tevékenysége komoly hívószó az országba betelepülő autóipari vállalkozások számára.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg! Budai Tamással, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának kutatómérnökével Imre Lőrinc beszélgetett.