Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egyetemek és piaci cégek együttműködnek, akár duális képzések, akár piaci fejlesztések területén. A versenyszférával, és azon belül is az ipari vállalatokkal való kooperáció Győr városában mindig is nagyon erős volt. Elég csak a Rábára gondolni, vagy később, 1993-tól kezdve az Audi működése is mindjobban összefonódott az akkoriban még főiskolaként működő, ma már Széchenyi István Egyetemnek hívott intézménnyel.
Az egyetemi modellváltással ezek az együttműködések szintet léptek: az egyetemek az ipar részére képeznek szakembereket, miközben az oktatási intézmények képesek megtalálni a megfelelő válaszokat az ipari cégek igényeire. Egy ilyen szerencsés csillagzat alatt jött létre az ABZ Innovation Kft., a Széchenyi István Egyetem, az MIB Invest tőkebefektető és az ABZ Drone együttműködésében – magyarázza az egyetem hasznosító vállalkozásának, az Uni Inno Kft.-nek az ügyvezetője.
Tömöríteni kell a tudást
Dósa Gábor szerint ahhoz, hogy az egyetem igazán hatékonyan tudjon együttműködni a piaci cégekkel, jelen esetben a hosszú ideje drónokat fejlesztő ABZ Drone társasággal, össze kell fogni, egy mederbe kell terelni az egyetemi erőforrásokat. Ezért a Széchenyi István Egyetemen kompetenciaközpontokat hoztak létre, amelyek egyfajta mátrixszervezetként az akár teljesen más kampuszon lévő karokon, szakokon átívelően egyesítik az egyetemi szürkeállományt, a gépészmérnököktől a villamosmérnökökön át az informatikusokig a piaci igényekhez illeszkedve.
A kompetenciaközpontok rendelkeznek saját fejlesztő erőforrással is, de vannak olyan szakemberek, akik az Egyetem hagyományos kari, tanszéki struktúrájából dolgoznak be – teszi hozzá Drotár István, a drónpiaci együttműködésben kulcsszerepet betöltő Digitális Fejlesztési Központ vezetője. Ezeknek a központoknak az a szerepe, hogy megtalálják annak a hatékony módját, hogy miként lehet a digitalizáció, az IoT és a vezeték nélküli kommunikáció területén az egyetemi infrastruktúrát, szürkeállományt bevinni egy ilyen együttműködésbe. A piaci termékfejlesztéseket le kell fordítani a tudomány nyelvére, és meg kell határozni az új tudományos-technológiai fejlesztési irányvonalakat – magyarázza Drotár István.
Permetező drónnal a világpiacra
Az együttműködés egyik húzóterméke a LIQUIDATOR 10 permetező drón lesz, amivel az agrárium szereplőit és a precíziós gazdálkodás területét célozzák meg. Nem feltétlenül Magyarországon várható elsőként a piaci bevezetés, mert idehaza a szabályozások még nem engedik meg, hogy folyadékot juttassanak ki a pilóta nélküli repülő eszközökből. Ezért sokkal inkább Afrikában vagy a Távol-Keletben lehet gondolkodni. A Fülöp-szigetekről is érkezett már komoly megkeresés a permetező drón iránt.
Természetesen nem a Digitális Fejlesztési Központ az egyetlen kompetenciaközpont, amely az Egyetem égisze alatt működik. Kiemelhető még a Járműipari Kutatóközpont Győrben vagy éppen az Agrár és Élelmiszeripari Kompetencia Központ Mosonmagyaróváron. Emellett idén indul egy innovációs szakmérnöki képzés, ahol olyan jövőorientált mérnököket képeznek, akik a XXI. századot meghatározó iparágakban, akár a drón, akár a generatív dizájn, a 3D nyomtatás vagy a szimuláció területén rendelkeznek majd értékes tudással.
Ráadásul épül a Tudományos és Innovációs Park is Győrben, ahova a többek között nagyvállalati szereplőket terveznek bevonni. Az első fázist jövőre adják át, majd az évtized végére elkészül harmadik, befejező szakasz is. Itt a most tárgyalt, drónipari együttműködésnél is jóval nagyobb volumenű projektek valósulhatnak meg.
Abban mindkét szakértő egyetért, hogy folyamatosan monitorozni kell nemcsak Európa, hanem világszerte a legújabb technológiai trendeket, amik a jövőt formálhatják. Dósa Gábor azért külön megemlíti az IoT területét, hiszen az Internet of Things akár a precíziós gazdálkodás, az okosvárosok vagy az ipar 4.0 kapcsán meghatározó szerepet tölthet be a jövő fejlesztési irányaiban.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozásának, az Uni Inno Kft.-nek az ügyvezetőjével, Dósa Gáborral, és a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetőjével, Drotár Istvánnal Imre Lőrinc beszélgetett.
