„A drónok felhasználhatósága régebben nagyobb szakértelmet és több rákészülést igényelt, a mai világban viszont ezek a fejlesztések egyre jobban beépülhetnek a mindennapokba, így az agrárgazdaságba és az agráriparba is. Már a negyedik ipari forradalomnak is részét képezték a drónok, és úgy gondolom, hogy az ötödik ipari forradalom során is komoly hangsúly kerülhet ezekre a fejlesztésekre" – mondta Pletikoszity Árpád, a vajdasági Dronteh alapítója a Monitor Délután című műsorunkban.

A startup 2020-ban jött létre, és 2021-ben kapcsolódott be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által indított NAK TechLab inkubációs programba.

Út a papírformától a részletes mezőgazdasági térképekig

Bizonyos adatokat korábban műholdak segítségével lehetett összegyűjteni, de most már nagyon költséghatékony megoldást kínálnak erre a pilóta nélküli repülőeszközök.

„Az adatmennyiség, amit egy ilyen felmérés során a szántóföldi táblákról kaphatunk, összehasonlíthatatlanul sokkal nagyobb, mint amit a műholdas felvételek biztosítanak. Az adatok már annyira pontosak, hogy a korszerű traktorok, sorvezetők vagy akár GPS-rendszert használó automata kijuttató egységek is gond nélkül tudják ezeket használni. A légi felvételeink segítségével fel lehet ismerni a növények betegségét, fel lehet mérni az állapotukat, és a gazdálkodó pontosan láthatja, hogy mikor és hol, milyen kisebb területeken szükséges a beavatkozás" – részletezte a szakember.

„Régebben az volt a hozzáállás, hogy minél nagyobb a hozam, annál nagyobb lesz a profit. Napjainkban viszont a mezőgazdasági ipari forradalom már arról szól, hogy a gazdálkodók miként racionalizálhatják a termelésüket adott hektáron vagy holdnyi földön. Sőt, a jövőben már nem is feltétlenül hektárokról vagy holdakról beszélünk, hanem akár a tíz négyzetméternyi területek változatásait is nyomon lehet követni. Ez eljuthat arra a szintre is, hogy minden egyes növény külön azonosítószámot kap, és láthatjuk, hogy mondjuk, az x3312-es sorszámú gabonámnak kellene még egy kis tápanyag" – vetítette előre a növénytermesztés jövőjét a cégalapító.

Hamarabb észrevehető, ha be kell avatkozni

„A pilóta nélküli repülők hasznossága a multispektrális analízis esetén is jól alátámasztható. Közismert, hogy a földeken lévő problémák nem homogének. A szántók körbejárása, személyesen történő felmérése időigényes, illetve nem tud olyan átfogó és pontos képet adni, mint amire a légi felmérés rövid idő alatt képes" – mondta Pletikoszity Árpád. A megoldásuk segíthet a többi között a termények érési fázisának megállapításában, a zöldtömegindex meghatározásában, a gyomnövények lokalizálásában, de akár a vadkárok felmérésében is.

„Fontos kiemelni, hogy a dróntörvények országhatártól országhatárig változnak. Mi minden esetben arra törekszünk, hogy minden jogi feltételt kövessünk, és amennyiben lehetséges, akkor csak a megrendelő földrajzi területe fölött repüljünk. Ha ez nem kivitelezhető, akkor természetesen kapcsolatba lépünk a másik földterület tulajdonosával is. Nem voltak ebből még problémáink, inkább csak azt jelezte vissza a szomszéd gazda, hogy ha már ott jártunk, akkor az ő szántójáról is készíthettünk volna felvételt" – avatott be a munkájukba a Dronteh alapítója.

Nincs több taposási kár és nincs megközelíthetetlen terület

A drónos permetezés a mezőgazdaság egyik leginnovatívabb területe, amellyel kapcsolatban a szabályozási háttér megteremtésében is jelentős előrelépés történt Magyarországon. A startup is nyitott az ilyen típusú szolgáltatások felé.

„Számtalan példát lehetne említeni, amikor a gabonát kezelni kellene, de hagyományos permetezéssel csak kárt tudunk okozni benne. Ugyanígy a két méter magas kukoricák esetében is óriási veszteséget okozna a megszokott növényvédelmi beavatkozás. Ilyenkor hiába érnének el a gazdák eredményt valamilyen betegség vagy rovarinvázió ellen, ha a taposási kár miatt jelentős veszteség éri őket. Itt jönnek a képbe a permetező drónok, amelyek minden olyan esetben segíthetnek, amikor a növénytermesztőnek más formában már nincs lehetősége beavatkozni" – fejtette ki a szakember.

További részletekért hallgassa meg az interjút!