Az iráni rakétatámadás hírére több mint négy százalékos pluszba kapcsoltak a világpiaci kőolajárak. Az északi tengeri Brent típusú kőolaj, és az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzésára is újra a 70-75 dollár közötti sávba ugrott vissza. A piaci félelmeket tovább fűtik az izraeli kormány nyilatkozatai, amelyek szerint néhány napon belül válaszolhatnak az iráni támadásra. „Ettől függetlenül a piac egyelőre nem számít arra, hogy a közel-keleti események jelentősen befolyásolják a világ olajexportjának alakulását" – mondta Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője. Persze vannak olyan forgatókönyvek, amelyeknek a teljesülése esetén elszabadulhatnak a piaci folyamatok.
Kína és az Egyesült Államok is rosszul járna az iráni finomítók bombázásával
Az egyik ilyen kockázat, hogyha az izraeliek Irán kőolaj-infrastruktúráját támadják. Ezek a kitermelő állomások leginkább a Perzsa-öbölben találhatók. Irán kőolajexportja napi 2 millió hordóra tehető, és a nyugati szankciók miatt leginkább Kínának értékesítik a fekete aranyat. Ebben az értelemben tehát a távol-keleti szuperhatalom járna a legrosszabbul, hogyha az iráni kőolaj létesítmények megsérülnének. A szakértő szerint ugyanakkor a globális kőolajexportot tekintve ennek sem lenne jelentős hatása. „Csak az OPEC+ olajkartellnek bőven van elegendő, napi 5,5 millió hordó szabad kapacitása, amivel ellensúlyozhatnák az esetleges iráni kiesést" – tette hozzá.
A másik oldalról nemcsak Kína járna rosszul, hanem az Egyesült Államok demokrata színezetű politikai vezetése is. Ha ugyanis jelentősen megemelkednek a világpiaci kőolajárak, akkor az megdobja a tengerentúli benzin- és gázolaj árakat is. „Márpedig az Egyesült Államokban, pláne az elnökválasztások előtt bő egy hónappal, jelentős politikai befolyásoló erővel bírhat, hogyha elszabadulnak az üzemanyagárak. Így vélhetően az amerikai kormány is megpróbálja lebeszélni Izraelt arról, hogy iráni olajlétesítményeket vegyen célba" – magyarázta a gáz- és olajipari elemző.
A Hormuzi-szorosban fészkel a fekete hattyú
Az egész világgazdaság szempontjából a legrosszabb forgatókönyvet a globális kereskedelem jelentős részét áteresztő Hormuzi-szoros lezárása jelentené. Ezt hívhatjuk fekete hattyú jelenségnek, azonban ennek a megvalósulására is csekély esélyt lát az elemző. „A Hormuzi-szoros lezárása csak akkor történhetne meg, hogyha Iránt teljesen a sarokba szorítaná Izrael. Jelenleg ennek még nem látszódnak a jelei." – tette hozzá Pletser Tamás.
Szerinte összességében egyensúlyban van most az olajpiac, sőt némiképp túlkínálatos, ami az árak stabilitásának irányába mutat. Az OPEC országok, élükön Szaúd-Arábiával és Oroszországgal, jelezték, hogy készek növelni a kitermelésüket. „Az olajkartell tagjai most inkább a piaci részesedésük védelmét helyezik előtérbe, mondjuk Guyanával, az Egyesült Államokkal vagy Brazíliával szemben, semmint az árakat". Eközben a globális kereslet nem alakul túl fényesen a nyersolaj iránt. Kínában hosszú évtizedek után (leszámítva a Covid időszakot) csökkenhet a kőolajból készült termékek vásárlása. Ez még akkor is így lehet, hogyha a múlt héten bejelentett kínai gazdaságélénkítő intézkedések némiképp javíthatják a keresleti oldalt.
A beszélgetés első felében Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét kérdeztük. Vele szóba került az is, hogy mely nagy európai autóipari cégek kongatják most leginkább a vészharangot. Tényleg kitör a vámháború az autópiacon Kína és az Európai Unió között? A globális gyengélkedés ellenére miért tud Norvégia rekordokat dönteni az elektromos autózásban? Az interjú második felében Pletser Tamást kérdezte Imre Lőrinc a Reggeli Monitorban.
