A kormány meghosszabbítja a lakossági kamatstopot 2024 végéig - jelentette be csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Szingapúr, Svájc és Dánia az első három ország a svájci IMD World Competitiveness Center által készített idei versenyképességi listán, és ezúttal már az élen voltak helycserék. Az uniós országok többsége rontott helyezésén a tavalyi pozíciójához képest. Magyarország ezúttal az 54. helyen végzett az átfogó felmérés szerint, nyolc helyet csúszott vissza az előző évhez képest.
Az MNB idénre 0,5 százalékponttal mérsékelte inflációs prognózisát, de az alapvető kép március óta nem változott: az inflációs cél jövőre érhető el. A GDP-növekedésre vonatkozó várakozásokon ennyit sem módosított, 2024-ben 2-3%-os, jövőre 3,5-4,0 százalékos gazdasági bővülést vár.
Minden tizedik munkavállalónak csökkent a keresete egy év alatt Magyarországon, minden huszadiknak azonban kiemelkedő mértékben, 50%-kal vagy annál nagyobb mértékben nőtt a bére tavaly. Az is kiderült, hogy a dolgozók 60%-ának csökkent a reálbére – a KSH részletes elemzése szerint.
Erősödés után visszaesés
398 környékén kezdte a hetet a forint. A hét elején érkezett fontos gazdasági adatok hatására azonban erősödni kezdett az euróval szemben. Ez a tendencia csak szerdáig tartott ki, így péntek délelőtt 396-ig esett az árfolyam.
A dollárral szemben is ugyanilyen görbét rajzolt a héten a magyar fizetőeszköz. Pénteken 371 körül mozognak a jegyzések.
Az USD minimálisan, de erősödött az EUR-val szemben, a hét eleji 1,0705-ös szintről egészen 1,0695-ig lépett előre az árfolyam.
Fékezett növekedés
Bőven kétszámjegyű mértékben nőttek a bruttó átlagbérek Magyarországon, azonban az már látszik, hogy némiképp lassul a bérdinamika.
Áprilisban a bruttó átlagkereset 645.300 forint volt, ami 13,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 596.200 forintra becsülhető, ami 13,9%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában – derült ki a KSH friss adataiból. Ez igencsak jelentős béremelkedésnek számít, ami azt jelzi, hogy azok is nagymértékben növelték a béreket, akik nem az év első hónapjában, hanem tavasszal vizsgálták felül a fizetéseket.
