Ha visszatekintünk a koronavírus előtti időszakra, akkor azonban az is látható, Magyarország nem jár élen a digitalizációban az Európai Unión belül. A járványhelyzet előtti uniós felmérések szerint a hazai kis- és középvállalkozások ezen a téren sereghajtók voltak.

„A Covid egyik legnagyobb hatásának tartom, hogy a vállalatok felismerték, hogy egy ilyen környezetben bizonyos alapszintű digitalizáció nélkül nem lehet fenntartani a működést. Éppen ezért nagyon sok helyen felgyorsították a fejlesztéseket. Ma már triviálisnak számít például a videós kommunikáció. A távmunka azonban nemcsak a videókonferenciát jelenti, hanem megváltoztatja a munkamódszereket is, de a hatékonyságnöveléshez rengeteg egyéb digitális eszközt is integrálni kell a cégek működésébe. Ez a folyamat az utóbbi két évben jól láthatóan felerősödött, és nagy szerepe lesz a jövőben annak, hogy erre az alapra építkezve a későbbi digitalizációs tevékenységek is fel tudjanak gyorsulni" – mondta a vállalati vezérigazgató-helyettes a Nap vendége műsorunkban. Az interjút itt hallgathatja meg.

„Ahhoz, hogy a vállalkozások el merjék hagyni a komfortzónájukat, fontos komponensnek számít az edukáció, és a sikeres régiós példák felmutatása is, hogy miként lehet a technológiai beruházásokon keresztül előrehaladni a saját iparágban. Természetesen a finanszírozási kérdések is megkerülhetetlenek – főleg a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében. Úgy gondolom, ebben a kormányzatnak is komoly feladata van, hogy olyan finanszírozási formátumokat dolgozzon ki, amelyek kockázatmentesek, és segítenek a digitális lépcsők megugrásában, a fejlődési folyamat katalizálásában. Az EU-ból jó példaként említhető a Spanyolországban nemrég elindított voucherprogram, amely a helyi kkv-k számára teszi könnyen elérhetővé a különféle digitális szolgáltatásokat" – tette hozzá.

Publikus és privát 5G

Napjainkban a 4G-s mobilhálózatokat alapvetően emberek közötti kommunikációra és adattovábbításra használják a cégek, valamint az innovatív társaságoknál egyre fontosabb szerepet tölt be a gépek, eszközök és szenzorok közötti kommunikáció. Ha a gyártási vagy logisztikai folyamatokat nézzük, akkor a vállalatok az alapműködésben jellemzően a fix, vagyis a fizikailag kábelezett hálózatokat használják adattovábbításra.

A Vodafone Magyarország 2019-ben a hazai szolgáltatók közül elsőként indította el a mindenki számára elérhető, kültéri, kereskedelmi 5G-szolgáltatását Budapest belvárosában. A szolgáltató azóta országszerte több vidéki nagyvárosban és a balatoni régióban is kiépítette az ötödik generációs hálózatot.

Dobó Mátyás szerint jelenleg egy olyan inflexiós pontnál vagyunk, ahol az 5G-hálózatok néhány év alatt széles körben hozzáférhetővé válnak a lakossági és ipari felhasználási körben. Ráadásul az 5G az első olyan technológia, ami szervesen összekapcsolja a mobilhálózatot az üzleti felhasználással. Éppen ezért a Vodafone a kezdetek óta azon dolgozik, hogy Magyarország a régió egyik legjelentősebb privát 5G-hálózatokat szolgáltató központjává váljon.

A magánhálózat korlátozott frekvencián, védett módon tud kommunikálni, és le tud fedni egy teljes ipari területet. Lehetővé teszi, hogy a saját hálózatra kapcsolódva bármilyen eszköz – ipari berendezés, szállítójármű, kamera vagy akár kiterjesztett valóság szemüveg – képes legyen kommunikálni, és ezáltal a belső működés hatékonyabban irányítható legyen. A vállalati szakemberek akár tabletekkel is koordinálhatják, optimalizálhatják a termelés folyamatát, és a későbbiekben az újabb automatizált, robotikai eszközök is egyszerűen integrálhatók a rendszerbe.

A jövő itt van: egyedülálló ipar 4.0 beruházások

Az első ipari 5G projektek sorában mérföldkőnek számít a Foxconn hazai gyáregységében történt beruházás. A komáromi gyárban 2020 októberében kezdődött meg annak a rendszernek a tesztüzeme, amely 2021 júniusától már élő 5G támogatás mellett élesben üzemel. Az újgenerációs technológia segítségével kiváltható az üzemi kábelezés, a fix infrastruktúrák helyi telepítése, ugyanakkor jelentősen növelhető az adatátviteli sebesség. A magánhálózat további előnyei közé tartozik az információbiztonság, az ipari igényeket kielégítő hálózati kapacitás, valamint annak testreszabhatósága is.

„Ahhoz, hogy az innovatív vállalat a gyártókapacitást gyorsan tudja a meglévő és a jövőbeli igényekhez igazítani, szükségük volt egy olyan mobilis infrastruktúrára, amelyben a különböző gyártási komponenseket a telephelyen belül nagyon gyorsan tudják mozgatni. Ennek a megteremtésében kulcsszerepe van a privát 5G-hálózatnak. A komáromi üzem a többi között integrálta a működésébe a kiterjesztett valóság (AR) szemüvegeket is. Ezek a viselhető eszközök a minőségi tesztelésben, valamint abban is segítik a szakembereiket, hogy a globális operációban a világ másik felén dolgozó szakértők másodpercek alatt képesek legyenek bekapcsolódni a munkafolyamatokba" – részletezte a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.

Úgy véli, amikor gyártási internetről beszélünk, akkor ennek része az a hatalmas – távolról elérhető – tudásmennyiség is, ami a technológiai megoldásokon keresztül nagyon gyorsan beépülhet a termelési folyamatokba. Mindez lehetővé teheti a jövőben, hogy a helyben dolgozóknak akár elegendő lehet egy általános kerettudás is, ha a szakértői központokból valós időben hatékony és célirányos támogatáshoz juthatnak. Szerinte ez a lehetőség is elképesztően fel fogja gyorsítani, hogy a gyárak és vállalkozások nagy hozzáadott értékű folyamatokat tudjanak végezni.

Európa legnagyobb intermodális terminálja is 5G-vel fog működni

Az újgenerációs hálózatok széles körű alkalmazási lehetőségeit jól mutatja, hogy akár a vonatlogisztikában is forradalmi újításokat hozhat. Egyedülálló óriásberuházásnak számít, hogy hazánkban építik ki Európa első, 5G-vel működő vasúti terminálját egy Margitsziget nagyságú, mintegy 100 hektáros területen. A Fényeslitkén épülő East-West Gate intermodális kombiterminálon saját 5G-t használnak majd a belső kommunikációra és a technológiai eszközök működtetésére. Ennek segítségével például távolról irányítják majd a közútról vasútra, vasútról közútra és vasútról vasútra rakodó önvezető óriásdarukat.

„Sokkal kevesebb kolléga sokkal biztonságosabban fogja tudni üzemeltetni a konténerek átrakodását. Ehhez elég sok, minden irányba néző kamerát is üzemeltetni kell. Amikor arra az üzleti problémára kerestük a megoldást, hogy miként lehet a videókamerákat a megfelelő biztonsági szinten, megfelelő sebességgel beintegrálni a terminál infrastruktúrájába, akkor szintén az 5G-magánhálózat adott erre választ. Ez a megoldás ma már képes arra, hogy szinte a fix hálózathoz hasonló stabilitással és paraméterekkel tudjon egy ilyen típusú operációt segíteni" – fejtette ki Dobó Mátyás.

Kitörési lehetőségek a hazai innovátorok számára

Az újgenerációs privát hálózatok még nagyon új lehetőségnek számítanak, ezért még kevés olyan integrátor, IT-cég van, amely képes ezeken innovációkat tesztelni. A szakember szerint ez a technológia nagyon jó lehetőséget kínál arra, hogy Magyarországon a különböző vertikumokban exportképes tudás jöhessen létre. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy az ipari magánhálózatok szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé, amit például az állam tudna facilitálni.

A technológiát minél több egyetemi tudományos parkban is elérhetővé kellene tenni, hogy az ott működő, innovációval foglalkozó IT-vállalkozások képesek legyenek az új felhasználási módokat tesztelni. Továbbá az ipari parkokkal kapcsolatos lefedéseket is érdemes lenne valamilyen formában támogatni.

„A cél az, hogy a privát 5G-rendszerek be tudjanak épülni a magyar gyártásba, támogassák az innovációs folyamatokat és a magyar GDP növekedését. A végső cél pedig, hogy a létrejövő hazai innovációk Európában és a globális piacon is exportképes megoldásokká tudjanak válni" – hangsúlyozta a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.