„Mindegyik ipari forradalom jelentős hatással volt a világra, most is hasonlóan gyökeres folyamat zajlik, ahogy a digitalizáció beszűrődik a gyártóipar életébe. Nyilván ezzel együtt jár egy erőteljes paradigmaváltás is. Felokosodnak az üzemek, és a 'smart factory' produktívabb, hatékonyabb lesz, egyúttal tervezhetőbbé válik a teljes előállítási folyamat is. A gazdasági szempontok mellett érdemes kiemelni, hogy a technológiai fejlődéssel kapcsolatban ma már egyre inkább elvárás a fenntarthatóság, adott esetben az is, hogy a digitális átállás után klímabarát és energiatakarékosabb legyen a működés" – mondta az IDC piackutató cég hazai ügyvezetője, országmenedzsere IoT Zóna műsorunkban.
A gyártóipar esetében a pandémia hatására számos ágazatban hirtelen estek vissza a megrendelések, megszakadtak az ellátási láncok, és nehézkessé vált a szállítás. „Ebben az eleve bizonytalanná vált helyzetben több ipar 4.0-ás projekt is megkérdőjeleződött, főleg igaz ez a 2020-as évre. Ugyanakkor az IDC erre az időszakra vonatkozó kutatása is rámutatott, hogy még a nagyfokú bizonytalanság ellenére sem torpant meg az ipar 4.0 piacának a fejlődése. Ehelyett inkább az volt a jellemző, hogy az üzleti döntéshozók elhalasztották a fejlesztéseket. Tehát szó sincs arról, hogy lezárták volna ezeket a projekteket, hiszen azoknak jóval nagyobb a vélt hatása a termelésre, minthogy simán le lehetett volna őket söpörni az asztalról" – tette hozzá Bakk József.
Nem gyorsvonat, inkább lassan irányt váltó teherhajó
A negyedik ipari forradalomhoz kapcsolódó projekteket nem úgy kell elképzelni, hogy egyik hónapról a másikra zajlanak, hanem általában jelentős invesztíciót igényelnek, és többéves vagy akár évtizedes tervbe illeszkednek. Vannak persze olyan üzemek, amelyek az elmúlt időszakban eleve okosgyárként jöttek létre, ugyanakkor a legtöbb vállalat nem ilyen. A többségnek van egy masszív öröksége (legacy) – például heterogén a gyártósora –, ami behatárolhatja a rövid távon megvalósítható beruházásokat, és fékezheti a gyors digitalizációt.
„Sok esetben a '80-as, '90-es évekből, de akár még a '70-es évekből is vannak olyan gyártósori elemek, amelyek egyébként tökéletesen és nagyon üzembiztosan működnek, így hozzák az úgynevezett uptime számokat. Ez pedig pontosan az egyik gátja az ipar 4.0-ás átalakulásnak, hiszen egy jól üzemelő egységet kellene egy jobbal kiváltani. Az uptime mutató arra vonatkozik, hogy mondjuk, 24 órából 24 órát működnek stabilan a berendezések, és ezt kellene lecserélniük a vállalatoknak egy új megoldásra, ami mindig hoz valamennyi bizonytalanságot. Úgyhogy röviden az a válasz, hogy nem egyik percről a másikra indulhat be a legújabb fejlesztések felpörgetése, hanem évek vannak előttünk. Ezt megerősítette a kutatásunk is, hogy még nagyon az elején vagyunk ennek a folyamatnak" – fejtette ki az ügyvezető.
Természetesen vannak olyan szegmensek, ahol a digitalizációs projekteknek nem többéves, hanem akár hónapokban mérhető a befektetésarányos megtérülése (ROI – Return of Investment). Erre vannak példák a többi között a kontrolling-, a pénzügyi-, illetve a tervezőszoftverek piacáról.
További részletekért hallgassa meg az interjút!
