Az MMA székházában, a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen Turi Attila elnök elmondta, a Magyar Művészeti Akadémia felelősséget visel a teljes magyar kulturális életért itthon és határainkon túl, képviselve és hangsúlyozva a magyarság kulturális egységét, amelyet minden sokszínűségével a magunkénak mondhatunk. Az elnök Makovecz Imre szavait idézte, aki szerint egy műalkotás valódi értékét nem az önkifejezés, hanem a kultúra valós közvetítése adja. Turi Attila megköszönte a díjazottak elkötelezettségét, kiemelve, hogy „a díjazottak vállalják, hogy lelkeinket röptetik, világunkat tágítják a magasabb dimenziók felé”.

A Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díját Balogh Balázs és Mányi István építészek kapták.

Balogh Balázs 1977 óta dolgozik építészként és egyetemi oktatóként. Életútját Széchenyi-, Ybl Miklós- és Prima díjakkal is elismerték. A BME Rajzi és Formaismereti Tanszéken közel öt évtizeden keresztül látott el oktatói és vezetői feladatokat, valamint a Magyar Építész Kamara elnökeként gyakorolt társadalmi közéleti tevékenységet.

Mányi István egyedülállóan gazdag építésztervezői és elméleti életművéből kiemelkednek a műemléki felújításai, köztük a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A Magyar Építőművészek Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének a tagja, a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület elnökségi tagja, számtalan szakmai szervezet aktív résztvevője. Hazánk és Európa egyik első számú muzeológiai építész szaktekintélyeként is számontartják.

A film- és fotóművészeti díjban, Szőts István-díjban részesült Heves László fővilágosító és Kaiser Ottó fotóművész.

Heves László fővilágosító számtalan tv-sorozatban, dokumentum- és népszerű-tudományos filmben alkotott fényrajzolóként. Közel 20 játékfilmnek a fővilágosítója. Számos rendezővel és operatőrrel dolgozott együtt, részt vállalt a Duna TV kezdő műsoraiban, majd az indulástól kezdve is több „dunás” műsornak, koncertnek volt fővilágosítója. A Hír TV-ben is az alapítók közé tartozott, részt vett a stúdióvilágítás előkészítésében, megszervezésében. Tanított és tanít az ELTE-n, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Sapientia Egyetemen, a Metropolitan Egyetemen, a jövő filmeseit képző iskolákban évek óta a gyakorlati oktatásban vesz részt.

Kaiser Ottó fotóművész nevéhez számos könyv kötődik, melyek a magyar kultúrát: épített örökségünket, kultúrkincseinket, tájainkat mutatják be. Kaiser Ottó többek között a Határtalan irodalom képben és írásban című mű köteteihez felkutatta azokat az írókat, költőket, akik bár határainkon túl élve, de szervesen hozzátartoznak a magyar kultúrához. Alkotó szellemének fontos része sokrétű szervező- és szerkesztői tevékenysége, így a Hungaricum és a Könyvjelző című folyóiratok megjelentetése, az általa szervezett és mentorált, öt éve minden esztendőben meghirdetett Magyarország 365 című fotópályázat is, amelynek kitűzött célja, hogy magas színvonalú képekben mutassa be az országot.

Az iparművészeti- és tervezőművészeti díjat Illés Csaba és Üveges Péter formatervezők vehették át.

Illés Csaba az utóbbi ötven év formatervező művészetének megkerülhetetlen alakja. Gépészmérnöki diplomája mellé 1971-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán másoddiplomaként formatervező művész oklevelet is szerzet. Vezető tervezőként a szerszámipari gépek művészi kivitelezésének szakértője, illetve az eszközkultúránk tárgykörébe tartozó, számtalan jelen lévő művészeti igényű munkaeszköz tervezőjeként is ismert. 1993-ban Fekete György mellett alapítója volt a soproni Iparművészeti Egyetemnek, ahol 2014-ig a formatervező művészképzés docenseként a mai formatervező művészek jelentős részének mestere és példaképe. Alkotóművészeti, művészetszervezői és egyetemi oktatói tevékenysége kiemelkedő és példaértékű.

Üveges Péter formatervező, aki újabban ipari formatervezőként számos projektben vett részt utcabútor-formatervezési munkák és a járműfejlesztés területén. Korábban járműfejlesztő dizájnerként és zongorafejlesztőként egyaránt sikerrel, sok elismerést aratva tevékenykedett. A magyar fejlesztésű Solo hibrid hajtású autó fejlesztőcsapatának formatervezője volt. A Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet formatervező szaka oktatójának nemcsak a Bogányi-zongorát köszönhetjük, hanem egyedi tervezésű gitárjaival is találkozhatunk egy-egy koncerten.

Illyés Gyula-díj – az MMA irodalmi díjában részesült Cseke Péter irodalomtörténész és Veszelka Attila költő.

Cseke Péter erdélyi magyar irodalom- és sajtótörténész, szerkesztő, számos hiánypótló irodalomtörténeti kötet, tanulmánygyűjtemény, monográfia szerzője, fontos erdélyi irodalmi és sajtóorgánumok szerkesztője. Életműve kikerülhetetlen a 20. századi erdélyi magyar művelődés megismeréséhez, fáradhatatlan kutatómunkája során számos, korábban még feldolgozatlan irodalmi forrást tett elérhetővé. A romániai magyar egyetemi oktatás számára feldolgozta az erdélyi magyar sajtó történetét, és megszervezte az egyetemi szintű erdélyi magyar újságíróképzést.

Veszelka Attila a Szegedi Akadémiai Bizottság Szépírói Csoportjának elnöke, aki főleg költőként van jelen az irodalmi köztudatban, de szívesen tesz kirándulásokat a próza berkeiben is. 2000-ben a millennium alkalmával drámakötete jelent meg, 2006-ban a Los Angeles-i Madrid Színházban bemutatták a mártírrá lett miniszterelnökről, Nagy Imréről szóló, Borbíró Piroska című drámáját. Publikációi egyebek mellett a Kortárs, a Tiszatáj, a Múlt és Jövő, az Agora, a Pompeji, a Parnasszus, az Életünk, az Eső, a Pannon Tükör, a Somogy, a Magyar Múzsa irodalmi folyóiratokban, valamit a Bécsben jelennek meg.

A képzőművészeti díjat Olajos György képzőművész és Éltes Barna szobrászművész kapta.

Éltes Barna sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotásai a hagyományból születnek, Székelyföld kimeríthetetlen vizuális környezetéből építkezve a leglényegibb jelszerű állításokat mutatja fel szobraiban, festményeiben vagy akár a performance műfajában. Érzékeny anyagtársításai újabb és újabb kapukat nyitnak meg az arra fogékonyaknak, a természettel valaha szakrális egységben élő székelyföldi ember tárgykultúrájáról, szokásvilágáról, jelképhasználatáról, de a kortárs szobrászat felől megközelítve is egyszerre van jelen nála a szobrászati hagyomány faragó és konstruáló vonala. Köztéri szobraival Magyarországon, Németországban, Szlovákiában és Romániában is találkozhatunk.

Olajos György sokszorosító grafika szakon végzett a Képzőművészeti Főiskolán. A környezetvédelem igen fontos számára, önálló kiállításokat is rendezett ebben a témában. 1985-től könyvillusztrációkat készít. Műveiben sokféle képzőművészeti technikát alkalmaz. Köztéri munkái: napóra, sgraffito, mozaik, kő, bronz, kerámia felhasználásával készültek. A minták, mintázatok érdeklik különösen, úgy is mint kifejező eszköz. Utóbbi években főleg olaj- és akrilfestményeket készít.

Cs. Szabó László-díj – a Magyar Művészeti Akadémia művészetelméleti díjában dr. Palotai János esztéta és Biernaczky Szilárd etnológus, irodalomtörténész, költő részesült.

Biernaczky Szilárd tanulmányai szerint: szolfézs-zeneszerzés szaktanár, olasz, néprajz és magyar szakos, valamint újságíró-diplomával is rendelkezik. Polihisztor jellegű tudományos munkásságának középpontjában az afrikai kultúra áll. Munkálkodásának gyümölcse a Fekete Afrika zenéjéből című rádiósorozat, továbbá az általa alapított Magyar Afrika Tudástár elektronikus könyvtár. Elsőként fordított és adott közre autentikus forrásból afrikai hőseposzokat. Figyelemre méltó zeneszerzői, zenekritikai és kiterjedt könyvszerkesztői és könyvkiadói tevékenysége is. Magyar irodalmi munkássága a ’folklór az irodalomban’ témakörben mozog, olasz irodalmi tanulmányai a 20. század jeles íróinak szemiotikai elemzésével szolgálnak.

Palotai János publikált életműve átfogja a film- és fotóművészet több mint fél évszázadát. Történészként végzett, később elvégezte a filozófia szakot, majd 1980-ban esztétikából doktorált. Élete java részét tanítással töltötte: négy évtizedig oktatott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem filozófia tanszékén, majd húsz évig az Iparművészeti Főiskolán, ahol a film és a fotó iránti szakmai érdeklődése már párhuzamossá vált. Tanári munkájában kezdetektől szemléltető vagy inkább eszméltető eszközként használta a filmet, és foglalkozott a film filozófiai és társadalomtudományi vonatkozásaival. Különösen fontosnak tartja a film bevonását az iskolai oktatásba, a mozgóképkultúra társadalmi forgalmazását. Szakmai és invenciózus írásai a legkülönbözőbb lapokban, folyóiratokban jelennek meg.

Erdélyi Zsuzsanna-díj – az MMA népművészeti díját Ament Éva népi iparművész és Horváth Szilárd művészetpedagógus, televíziós szerkesztő-műsorvezető vehette át.

Ament Éva bútorfestő, népi iparművész, szakoktató, aki három évtizede foglalkozik bútorfestéssel. Eredeti végzettsége grafikus. Munkáin két alapvető vonás figyelhető meg: egyrészt a tradicionális népi bútorfestés, másrészt a régi füveskönyvek hatása. Elkötelezetten szervezi az országos Értékmentő Tábort, mely összefogja a Kárpát-medence bútorfestőit. Kidolgozta a Hagyományok Háza bútorfestőképzésének tananyagát, s ma már gyakorlati oktatója is. Különösen kimagaslóak a pestimrei református, a szigetszentmiklósi görög ortodox, a sólyi református és a lökösházi katolikus templomban látható munkái. Rendszeresen bemutatkozik egyéni és csoportos kiállításokon is. 2007 óta vezeti az Iharos Népművészeti Egyesületet.