A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója szerint a szigorú intézkedések mérséklése legfeljebb kisebb szakaszokban várható.

Kuttor Dániel beszélt Kína és Oroszország változó kapcsolatrendszeréről is, amely bizonyára új szakaszába fog lépni, hiszen a nyugat-európai szankciók hatására törvényszerűen más irányba történhet egyfajta nyitás.

„A képet ugyanakkor árnyalja, hogy ez a kapcsolatrendszer is rendkívül összetett, és nagyon nehéz szétválasztani a különféle tételeket az ilyen államilag vezérelt gazdaságoknál. Nemcsak gazdasági együttműködésről beszélünk Kína és Oroszország esetében, hanem fontos kiemelni a geopolitikai, hadászati vagy a kulturális aspektusokat is" – tette hozzá.

„Ha a gazdaságot nézzük, akkor érdekes módon lehet egy komplementer jelleg a két szereplő között, hiszen Oroszország erőforrásokban gazdag, Kína pedig az elmúlt évtizedekben a világ egyharmadnyi feldolgozóipari kapacitását építette ki, ami energiát és nyersanyagot igényel. Ugyanakkor a két ország között van egyfajta politikai, geopolitikai és hadászati rivalizálás is, ami mindenképpen árnyalja, meghatározott mederbe tereli és korlátozza az együttműködést" – fogalmazott a szakértő.

Arra is kitért, hogy az energiahordozók kereskedelménél kulcskérdés a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Ennek az elemei, szűk keresztmetszetei már léteznek a két ország között, de ennek az építésében eddig inkább Kína vett részt, tehát például itt kellene pozíciót fognia Oroszországnak.

Kuttor Dániellel Molnár Gábor beszélgetett.