„A Közel-Keleten sajnos úgy működik minden, hogy nem szabad gyengének mutatkozni, és mindenki visszacsap a másiknak. Nem tudom, hogy ebből az ördögi körből hogyan lehet kijönni, mindenesetre az olajpiacon a befektetők most arra számítanak, hogy nem lesz súlyos az izraeli csapás Irán ellen, ezért csökken most a jegyzésár. Szerintem 5-10 dolláros felár van a feszült közel-keleti helyzet miatt a kőolaj árában" – értékelt a Trend FM-en Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajpiaci elemzője.

Úgy látja, hogy a piac most attól tart, hogy előbb-utóbb az izraeli-iráni ellentétben képbe kerül majd a kőolajpiac, hiába irányulnak majd az izraeli csapások katonai célpontok ellen.

„Előbb-utóbb képbe kerülhet iráni részről a Hormuzi-szoros lezárása a tengeren, márpedig itt naponta 23 millió hordó kőolaj halad át a tankerhajók segítségével, ami a világ kőolaj-exportjának a 45 százaléka. De fontos szerepe van ennek a tengeri útvonalnak a katari cseppfolyósított földgáz szállításában is, emiatt az elmúlt napokban 20 százalékkal emelkedett a földgáz tőzsdei ára Európában. A szoros lezárása nemcsak Európának, de az ázsiai gazdaságnak is nagyon fájna" – fejtette ki Pletser Tamás.

Kína, az olaj legnagyobb vásárlója. Az ázsiai nagyhatalom is az olcsó energiaárakban érdekelt, de ez a helyzet az Egyesült Államokban is, ahol választást eldöntő tényező az üzemanyag ára. Ez most 5 éves csúcson van, ami nagyon rossz hír az újrázásra készülő demokrata elnöknek, Joe Bidennek.

Csalóka lehet a sok jó amerikai gyorsjelentés?

Nem lett rossz a Bank of America gyorsjelentése, a piac mégsem örül. Az amerikai kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások változásai megnehezítették a jövőbeli nyereségek előrejelzését.

„6 nagybank jelentett. 12 százalékos visszaesést vártak, de 0,5 százalékos csökkenés volt az árbevételben. A Bank of America 0,6 százalékkal több bevételt könyvelt el a vártnál, míg a Citibank 50 százalékkal nagyobb forgalmat produkált a várakozásokhoz képest. A magasabb kamatok miatt nagy a pénzintézetek kamatjövedelme. A nagybankok jól tartják magukat annak ellenére, hogy a magas kamatkörnyezetben lassul a hitelezés, és megnőhet a hitelbedőlések száma, de a gazdasági lassulás nem olyan mértékű, mint ahogy a piac gondolta" – értékelt Kerekes Tamás, az Erste részvényelemzője.

Jók a pénzintézetek nettó kamatjövedelmei, mert egyelőre több a hitelbevétel, mint a betétek költsége. A részvénypiaci kereskedés és a devizapiaci kereskedés is jól hozott az amerikai bankok konyhájára, mert volatilis volt a piac. Érzékelhető az is, hogy már idén egyre kevesebb kamatcsökkentésre számít a piac az amerikai FED-től.

A héten jelenik meg a Netflix gyorsjelentése. „A streamingszolgáltatók sokan versenyeznek egymással, ahol magasak a gyártási költségek. A Netflix a várakozások szerint 1 milliárd dollárral magasabb, 9,2 milliárd dollár bevételt érhetett el az első negyedévben, míg az egyre részvényre jutó nyeresége majd megduplázódhatott, 4 dollár 52 centre. A társaság bevételét jelentősen megnövelhette a jelszómegosztás korlátozása. A többi szolgáltató ezzel az eszközzel kevésbé, vagy egyáltalán nem tudott élni. Egyedül a Disney próbálkozhat hasonló módszerrel, ami javíthatja a bevételeit" – összegzett Kerekes Tamás.

Szóba került még az, hogy milyen az iráni olajpiaci szektor? Mitől kamatállóak az amerikai bankok? Mennyi kamatcsökkentést áraz jelenleg a piac az Egyesült Államokban? Először Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázpiaci elemzőjét, majd Kerekes Tamást, az Erste elemzőjét kérdeztük. A műsorvezető Nagy Károly.