2023. április 11. napján szavazta meg az Országgyűlés az új whistleblowing törvényt, melyre egy európai uniós irányelv átültetése miatt volt szükség. A törvényt a köztársasági elnök április 26-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, azonban ennek ellenére az új visszaélés-bejelentési rendszer körvonalai már kirajzolódni látszanak.

Az irányelv három lépcsős bejelentési rendszert alakít ki: az első a „belső" bejelentési csatorna, amely a jogsértésnek az adott jogalanyon belül történő bejelentését jelenti. A második lépcső a „külső" bejelentési csatorna, amely során a bejelentő a jogsértést az illetékes nemzeti hatósággal közölheti, a harmadik szint pedig a jogsértés nyilvánosságra hozatala. Az új szabályozás a belső bejelentési csatornát alakítja ki, mely a jelenleg hatályos Panasztörvény szerinti védelemhez képest hatékonyabb védettséget biztosít.

A nyilvánossághoz fordulás lehetősége a korábbi szabályozáshoz képest szintén újdonság. Ez a csatorna azonban csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha a bejelentő már kimerítette a rendelkezésére álló, belső vagy külső csatornákat, és a bejelentéssel érintett munkáltató határidőben nem intézkedett. További feltétel, hogy a bejelentés olyan körülményre vonatkozik, amely nyilvánvalóan veszélyezteti a közérdeket. Így különösen például, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn, vagy ha a bejelentő vélelmezhette, hogy az elsődleges csatornák igénybevétele esetén érdemi intézkedés nem várható, vagy vele szemben megtorló intézkedésre kerülhet sor. A KCG Partners szakértője kiemeli, hogy a nyilvánossághoz fordulás tehát csak a különösen indokolt esetekben lehet jogszerű bejelentési mód.

Hallgassa meg a részletekről Érczfalvi András interjúját, aki a Monitor Délután műsorunkban beszélgetett dr. Ila-Horváth Eszterrel, a KCG Partners ügyvédjével.

Az új bejelentési rendszer jellemzői

Olyan visszaélést lehet bejelenteni, amely az irányelvben meghatározott EU-s jogszabályok megsértésével kapcsolatos, amennyiben a bejelentő az információról munkavégzéssel összefüggésben szerzett tudomást. Az irányelv nyomán a törvény visszaélések jelzésére fenntartott területei között szerepel különösen a közbeszerzés, a pénzmosás, az EU pénzügyi érdekeinek védelme, a környezetkárosítás, de a közegészségügyi és az élelmiszerbiztonsági előírásokba ütköző magatartás is bejelenthető tárgykörbe tartozik. Továbbá fontos kiemelni, hogy a bejelenthető magatartások nemcsak a jogszabályba ütköző cselekményekre, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartásokra is vonatkozhatnak (például etikai kódex megsértése).

A visszaélés-bejelentő rendszer létrehozására kötelezettek köre

A belső bejelentési csatorna megvalósítása érdekében számos vállalatnak kötelezővé válik visszaélés-bejelentő rendszert létrehozni. 50 fő feletti foglalkoztatott esetén minden vállalatnak számolnia kell ezzel a kötelezettséggel, bizonyos tevékenységet végző foglalkoztatók azonban létszámtól függetlenül kötelesek a rendszer létrehozására. Ilyen, létszámra tekintet nélkül érintett foglalkoztatók például a pénzmosásról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozások, így különösen, de nem kizárólagosan hitelintézetek és biztosítók, a könyvvizsgálói, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők, ügyvédek. A kisebb, 50-249 főt foglalkoztató cégek számára könnyítés, hogy közösen is létrehozhatják a belső visszaélés-bejelentési rendszert, csökkentve ezáltal annak működtetési költségeit, nehézségeit.

A 250 főt foglalkoztató feletti, illetve a létszámfüggetlen kötelezettséggel terhelt kiemelt vállalatok a törvény hatályba lépésével, vagyis a kihirdetést követő 60 nappal már rendelkezniük kell a visszaélés-bejelentő rendszerrel, a kisebb foglalkoztatók azonban a határidő tekintetében is kedvezményt kapnak. 50-249 fő munkavállalói létszám között 2023. december 17-ig lesz lehetőség a rendszer kialakítására.

A bejelentések elbírálása

A lehetséges bejelentők köre rendkívül széles. Bejelentő lehet többek között a korábbi, a jelenlegi vagy leendő munkavállaló, illetve a szerződéses partnerek is (például beszállítók, alvállalkozók), ha rendelkeznek a bejelentés alapját képező információval, illetve bizonyítékkal. Ezenkívül természetesen a foglalkoztató tulajdonosai, ügyvezetői, felügyelőbizottsági tagjai is tehetnek bejelentést.

A belső bejelentés elbírálása céljából egy feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység kijelölése szükséges. Viszonylag szabad mozgásteret biztosít az új szabályozás a bejelentések fogadására és kivizsgálására jogosultak kijelölése tekintetében. Kijelölhető például a vezető jogtanácsos, az etikai bizottság vagy akár külső személy is (például bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet). Minden esetben biztosítani kell azonban a pártatlanságukat, függetlenségüket, illetve, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség.

A bejelentések megtehetőek névvel és névtelenül egyaránt. A név nélkül tett panaszok esetén azonban a foglalkozható dönthet a tekintetben, hogy miként jár el; foglalkozik-e az ily módon benyújtott panaszokkal, vagy sem.

A bejelentést tevőt 7 napon belül haladéktalanul tájékoztatni kell a vizsgálat megkezdéséről, és arról, hogy szükség van-e további információkra, esetlegesen a meghallgatására. A bejelentés vizsgálatát a lehető legrövidebb idő alatt, főszabály szerint 30 napon belül le kell zárni, de ez az időtartam különösen indokolt esetekben három hónapra hosszabbítható – a bejelentő megfelelő tájékoztatása mellett.

Ha a bejelentés megalapozza a büntetőeljárás megindítását, meg kell tenni a szükséges lépéseket a feljelentés megtételéhez. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének írásban kell tájékoztatnia a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és annak indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről.

A bejelentővédelem a jogszerű bejelentés megtétele alapján a bejelentő személyével szembeni, esetleges megtorló intézkedések (például felfüggesztés, felmondás, lefokozás, bércsökkentés) tilalmával valósulhat csak meg. A törvény szabálysértésnek minősíti a bejelentővel szembeni megtorló intézkedéseket.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. Ila-Horváth Eszter kiemeli, hogy tekintettel arra, hogy a rendszer munkajogi és adatvédelmi kérdéseket is érint, minden visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni köteles foglalkoztatónak érdemes a kapcsolódó jogszabályi környezetet is figyelembe venni a rendszer kiépítésekor, mivel e szabályok megsértése szigorú jogkövetkezményeket vonhat maga után.

További teendők

A rendszer bevezetésére kötelezettek foglalkoztatóknak elsősorban a következőkről kell gondoskodniuk: a bejelentéseket kezelő belső vagy külső személyek kijelölése; a bejelentési módok kialakítása, melyre akár szoftveres megoldások is léteznek (írásban, e-mailen, telefonon, stb.); a bejelentés-kezelés folyamatának kialakítása, amely során figyelemmel kell lenni a munkajogi, adatvédelmi és IT-biztonsági szabályokra is.

A megfelelő belső szabályozásnak transzparensnek kell lennie, és megfelelő garanciákat kell nyújtania arra, hogy a megtett bejelentés törvényi határidőn belül kivizsgálható legyen, a bejelentő és a bejelentéssel érintett személyek személyes adatai, személyiségi jogai megfelelő védelmet kapjanak, és a bejelentővel szemben megtorló intézkedés alkalmazására ne kerüljön sor.