Az ukrán vezérkar állítása szerint az elmúlt 24 órában az ukrán védők mintegy száz támadást vertek vissza. Ugyanakkor az oroszok több rakéta- és légicsapást is mértek, ezek az akciók a polgári lakosság körében áldozatokkal jártak, civil objektumokban keletkezett kár Harkiv és Herszon megyékben. Ukrajna szerint Oroszország a nagyarányú veszteségek pótlása érdekében folytatja a titkos mozgósítást.

A Bahmuttól északnyugatra fekvő Berhivka elfoglalásáról tett bejelentést Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója a Telegram-csatornáján. Állítása szerint a Wagner-csoport teljes egészében ellenőrzése alá vonta a települést.

Az ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy országa 2023-ban győzelmet arat, miközben ő és más ukránok az orosz támadás első, komor évfordulójára emlékeztek, amelyet Volodimir Zelenszkij „életük leghosszabb napjának” nevezett. A Twitteren közzétett videóüzenetében azt mondta, hogy az ukránok „legyőzhetetlennek bizonyultak a fájdalom, a bánat, a hit és az egység évében”.

Az orosz elnök nem kíván beszélni az országhoz a háború kirobbantásának első évfordulója alkalmából – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökséggel. Vlagyimir Putyin három napja az orosz vezetés által továbbra is különleges hadműveletnek nevezett konfliktusról hosszan beszélt, továbbra is a nyugati országokat vádolva annak kirobbantásával. Akkor jelentette be azt is, hogy az utolsó, a nukleáris fegyvereket ellenőrző megállapodásban is felfüggeszti a részvételét Oroszország.

A Reggeli Monitorban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a háború első évét értékelve elmondta: úgy véli, a konfliktus kiszélesedésének a veszélye egyre inkább velünk van. Ugyanakkor arra továbbra is csekély esélyt lát, hogy Oroszország a NATO-val lépjen közvetlen konfliktusba, szerinte ezt az oroszok minden eszközzel próbálják elkerülni. Ezzel együtt Moszkva nyilatkozatok, zsarolás szintjén mindent megtesz, hogy távol tartsa az Észak-atlanti Szövetséget Ukrajnától, hogy az ne küldjön fegyvereket, ne adjon információs segítséget az ukrán hadsereg számára.

Anton Bendarzsevszkij a konfliktus kiszélesedésének kockázatát különböző más frontokon látja. Moszkvának ugyanis érdekében állhat elterelni a figyelmet Ukrajnáról – akár azzal, hogy földrajzilag nagyobb területet érint a konfliktus, akár azzal, hogy máshol generálnak feszültséget, amivel megoszthatnák az európai erőforrásokat.

Az interjúban szó volt arról is, hogy sorra merült fel bizonyos térségek esetében a destabilizálódás kockázata. Emlékeztetett arra, hogy amikor az orosz befolyás meggyengült a Kaukázuson, és az orosz békefenntartók kivonultak Hegyi-Karabahból, akkor Azerbajdzsán gyakorlatilag azonnal felhasználta ezt a helyzetet, és támadást intézett Örményországgal szemben.

A nyár folyamán arról is voltak hírek, hogy Koszovóban nem lesz-e újabb fegyveres konfliktus. Az elmúlt időszakban pedig Moldova került előtérbe: veszélybe került a moldáv kormány nyugati orientáltságú kurzusa, és gazdasági-energetikai problémák miatt nagyon megosztottá vált az ország, amit Oroszország próbál kihasználni. Moldova területén fontos kiemelni a más államok által el nem ismert szakadár régiót, Transznisztriát, ahol 7 ezer fős orosz katonai kontingens állomásozik. A szakmai igazgató szerint megvan annak a veszélye, hogy Oroszország aktivizálja ezt a kontingenst, vagy a titkosszolgálatai által megpróbál változásokat elérni az országban.

További részletekért hallgassa meg Imre Lőrinc interjúját az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával!