A Queenslandi Műszaki Egyetem tudósainak innovatív eljárását a Scientific Reports legújabb számában megjelent tanulmány ismertette. A módszer megbízhatóbb és kevésbé invazív, mint a hagyományos állatmegfigyelő technikák – számolt be róla Phys.org.
Egy algoritmus dolgozza fel a hőnyomokat érzékelő drónok adatait, ennek alapján azonosítják a koalák élőhelyeit és populációik nagyságát. Nemcsak a koalák, hanem más veszélyeztetett állatok, valamint invazív fajok populációi is nyomon követhetők az új módszerrel.
Grant Hamilton, a Queenslandi Egyetem föld-, környezettudományi és biológiai karának tudósa elmondta: összekötötték a nyomkövetős koalák adatait az automata repülők felvételeivel, amelyek infravörös képalkotással készülnek, hogy a lombkorona alatt is érzékeljék az állatok jelenlétét.
„Más megfigyelő drónokat lényegesen egyszerűbb körülmények között vettetek be: fókákat követtek a tengerparton vagy más fajokat a szavannán. Ilyen bonyolult élőhelyen, mint a koaláké és ilyen nagyszámú állat esetében még senki más nem ért el a miénkhez foghatóan jó eredményeket" – fejtette ki a szakértő.
Az új technológia optimalizálása érdekében a repüléseket a hidegebb hónapok reggeli óráiban végezték, hogy a koalák testhőmérséklete és a környezet között a lehető legnagyobb legyen a különbség.
A leszállás után az adatokat egy algoritmus rendezte: azonosította, mely hőjelek származnak koaláktól és melyek más állatoktól. A rendszer pontosságát úgy vizsgálták, hogy a légi felmérés adatait összevetették a GPS-es nyakörvek adataival.
„Egy tapasztalt koalamegfigyelő átlagosan 70 százalékos pontosságot ér el, a mi rendszerünk átlaga 86 százalék volt, ez jelentős növekedés" – emelte ki Grant Hamilton.
