A legtöbben, tizenketten az Egyesült Államokból jelentkeztek, rajtuk kívül sokan vannak az orosz (11), a japán (9), a koreai (9) és a kínai (8) állampolgárok. Ezen felül hat-hat lengyel és magyar, négy-négy német, olasz és spanyol, három-három cseh és holland, két-két francia, szerb, török és brit, valamint egy-egy azerbajdzsáni, belga, bolgár, kanadai, dán, luxemburgi, moldovai, román, svéd és svájci adta be anyagát. A jelentkezők közül 52 nő, 44 férfi, a legfiatalabb pedig 2008-as születésű.

A pályázók száma és az országok széles palettája a Zeneakadémia Bartók Világversenyének jelentős nemzetközi tekintélyét és vonzerejét bizonyítja: a rendkívül igényes repertoár sokrétű tudást feltételez, ezen belül Bartók zenéje komoly kihívást jelent, mégis számos tehetség indul, mert szívesen veszik ezt az akadályt.

A hatéves ciklusokban megvalósuló Bartók Világverseny 2023-ban új fejezetéhez ér, hiszen a tavalyi zeneszerzés fordulóval lezárult az első ciklus, idén pedig a 2017-es induláshoz hasonlóan megint a hegedűsöket várja a szervező Zeneakadémia.

A szeptember 2. és 10. között a magyar kormány támogatásával zajló megmérettetés internetes portálján 30 év alattiak jelentkezhettek, a beküldött videók alapján az intézmény elismert oktatóiból álló előzsűri választja ki a nagyszámú pályázat miatt egy héttel később, június 22-ig kiértesítendő továbbjutókat. Az elődöntők, a középdöntők, a döntő és a díjkiosztó gálakoncert természetesen nyitottak a közönség számára, valamint online közvetítésben is megtekinthetők lesznek.

Az élő fordulók rangos nemzetközi zsűrijében helyet foglal majd Stephan Picard német hegedűművész, a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola tanára, Daniel Phillips amerikai hegedűművész, a New York-i The Juilliard School oktatója, a hazánkban élő Maxim Rysanov ukrán-brit brácsaművész-karmester, Roland Daugareil francia hegedűművész, a párizsi Conservatoire tanára, aki az Orchestre de Paris első hegedűse volt 2021-ig, valamint Yayoi Toda japán hegedűművész.

Mellettük tagja lesz még a testületnek magyar részről Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vonós Tanszékének vezetője, Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, az egyetem Zeneszerzés Tanszékének vezetője és rektorhelyettese, Halász Péter karmester, a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein zenei vezetője, valamint Keller András Kossuth-díjas hegedűművész-karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Az első díj 22 ezer euróval jár, a második 14 ezerrel, a harmadik pedig nyolcezerrel, emellett különdíjakat – többek közt fellépési lehetőségeket – is kioszthat a zsűri.

A kötelező repertoárban Bartók és Bach legfontosabb hegedűre írt darabjai találhatók, ezeken felül a tavalyi zeneszerzés forduló első és második helyezettje közül egy: a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile, illetve Thomas Kornél alkotása, a Fun-tasto: Reflexió és Életöröm. A további, válaszható művek között vannak mások mellett Paganini, Ravel, Saint-Saëns, Schubert, Mozart, Beethoven, Prokofjev, Brahms, Debussy, Lutoslawski és Stravinsky alkotásai.

A döntőben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Kovács János vezényletével a továbbjutóknak elő kell adniuk Bartók 1. és 2., Mendelssohn e-moll, Beethoven, Brahms és Csajkovszkij D-dúr, valamint Sibelius d-moll hegedűversenye közül az egyiket.