A jelenlegi szabályozás szerint az építési reklámhálók még 2023. december 31-ig lehetnek kifeszítve a társasházak homlokzatai előtt, de a településvédelemről szóló törvény leginkább kitiltaná ezeket az eszközöket. A Horizont Reklám Kft. tulajdonosa a Trend FM Ingatlanüzlet című műsorában elmondta: „a közterületi reklámok között vannak sztenderdizált és egyedi méretű hirdetési felületek, ez utóbbi kategóriába tartoznak az építési és a falra feszített reklámhálók, amelyeknek a használata 2002-ben kezdődött el Magyarországon”.

Kenéz András véleménye szerint ezeknek az óriásmolinóknak a kihelyezése win-win helyzetet eredményezett. „A kikerülő reklámok bevételt generáltak a hirdetőknek, a kint lévő építési állványok az önkormányzatnak hoztak pénzt, a projektet felügyelő reklámcég is jól járt, és az óriásplakátért kapott pénzből az adott társasháznak is keletkezett bevétele” – magyarázta a cégvezető. 2017-ig 100-150 társasház külső homlokzatát tudták felújítani a hatalmas hirdetési felületek kihelyezéséért kapott pénzből. A reklámcégek ma már bérleti díjat fizetnek a molinóhelyekért, amit az adott lakóközösség bármilyen célra felhasználhat.

Nem fedi a valóságot, hogy az ablakokat elfedő molinók alaposan megkeserítik a bent lakók életét, akik a tévhit szerint semmit sem látnak a kinti világból. „Természetesen ezekbe a lakásokba nem szűrődik be annyi napfény, mintha nem lenne fent a plakát, de a reklámhálók 50 százalékban átláthatók, csak az utcáról nézve takarják el teljesen a ház ablakait” – részletezte a Horizont Reklám Kft. tulajdonosa. Másrészt a felújítások idején az állványzat alapból takarja az ablakok előtti részt.

A cél az ésszerű, középutas szabályozás kialakítása

Ahol egyáltalán nincs szabályozva a piac, ott természetesen előfordulnak egészen hajmeresztő esetek. Akár nagy turistalátványosságnak számító épületeket, például a bécsi Szent István-székesegyházat is becsomagolják hirdetésekkel. Ugyanakkor a szakember szerint az óriásmolinók teljes tiltása sem lehet megoldás. Már csak azért sem, mert Budapesten is rengeteg felújításra szoruló épület van, amelyek lakói jobbára ezekből a kihelyezett plakátokból befolyó pénzből tudják elvégezni a rekonstrukciós munkát.

„Szeretnénk egy olyan szabályozás kidolgozását elérni, amely kimondja, hogy bizonyos területeken megjelenhessenek ezek a reklámfelületek a korábbi maximálisan 400 négyzetméteres méretben, ezért az ésszerű szabályozás kialakításáig első körben szeretnénk kitolni a 2023. december 31-ig érvényes türelmi határidőt” – emelte ki Kenéz András. Úgy véli, olyan egyeztetésekre van szükség, ahol az önkormányzat, a reklámcégek és a társasházak is képviseltetve vannak.

Magyarországon 25 milliárd forint körüli a teljes éves közterületi reklámköltés, ebből 2,5 milliárd forintot tesznek ki a homlokzati gigareklámok. A Horizont Reklám Kft. tulajdonosa hozzátette: egy Oktogonnál, Nyugati térnél vagy Széna téren lévő hatalmas hirdetést csak a multinacionális vállalatok engedhetnek meg maguknak. Ha azonban beüt a gazdasági válság, ezek a megrendelők is gyorsan visszavehetnek a költéseikből – csakúgy, ahogyan azt a koronavírus-járvány kitörése után tették.

Az Ingatlanüzletben elhangzott beszélgetést itt hallgathatják meg. A műsorvezető Lakatos László.