Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Karikó Katalint 2022-ben választotta az MTA tiszteleti tagjává.
Az eseményen Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke méltatta a kutatóbiológust. Köszöntőjében kiemelte, hogy az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át. Mint fogalmazott, nemcsak fantasztikus kutatóról, tudósról van szó, hanem egy nagyszerű emberről is, aki soha nem adta fel az álmát.
Ezt követően Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke mondott laudációt. Kiemelte: a világraszóló teljesítmény mögött egy rendkívüli ember rendkívüli életútja áll. A kutató életútját ismertetve felidézte a gyermekkorát, iskolás éveit, kiemelve Tóth Albert pedagógust, aki a „kis Karikóban meglátta a leendő kutatót". Beszélt azokról a kudarcokról is, amelyek ellenére a Nobel-díjas kutatóbiológus soha nem adta fel a terveit. Azzal zárta köszöntőjét, hogy a kutató élete filmre kívánkozó regény, amely a magyar népmesék világát idézi.
Majd ezután Karikó Katalin „Az mRNS terápiás alkalmazása" címmel tartotta meg előadását, amelynek az MTA épületének felújítási munkálatai miatt a Pesti Vigadó díszterme adott otthont. A hallgatóság soraiban az akadémikusok és hozzátartozók mellett helyet foglalt Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter és Pálinkás József, az Akadémia korábbi elnökei is. Az eseményen külön köszöntötték Tóth Albert tanárt.
A biokémikus, kutatóbiológus előadásában felidézte a hírvivő RNS, az mRNS-kutatás legfontosabb mérföldköveit 1961-től, amikor az mRNS-t felfedezték, napjainkig. Megemlékezett a kutatásokban nagy szerepet játszó tudósokról, többek között Kondorosi Éváról, Duda Ernőről, Kiss Tamásról, Pardi Norbertről, Elliot Barnathanról és David Langerről.
Majd felvázolta, hogy milyen állomásai voltak tudományos pályájának, beszélt azokról a nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdenie a kutatómunka során, és azokról a tudományos áttörésekről is, amelyek több évtized után eredményre vezettek. Felidézte a Covid-19 mRNS-vakcina kifejlesztésének mérföldköveit, és beszélt az mRNS-gyógyszerek előnyeiről a fehérje alapú gyógyszerekkel szemben.
A kidolgozott technológia további hasznosításáról is szólt, kitérve arra, hogy mostanra az mRNS-terápiát más fertőző kórokozók, illetve rák elleni vakcinák fejlesztésére is kiterjesztették, és egyre több alkalmazásban ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésére is tesztelik.
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
