A Reprezentáció és technológia – Három évszázad éremművészetének titkai című időszaki kiállítás különleges élményt nyújt a látogatóknak, akik közelről ismerkedhetnek meg a magyar éremverés 300 éves történetének legteljesebb és legjelentősebb gyűjteményével a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében és a Múzeumkertben.

„A BÁV ART kezelésében álló, több mint 25 000 darabos verőszerszám-kollekció, mérete alapján, alighanem egyedülálló a világon. Az állomány előállítási értéke 25 milliárd forintra tehető, de eszmei értéke, a történelmi, ipartörténeti és kulturális aspektusokkal együtt felbecsülhetetlen” – nyitotta meg a kiállítást Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. „Ha egy aukción most kalapács alá kerülne egy-egy több száz éves, különleges verőtő, akár a 10 millió forintos licitig is eljuthatna” – emelte ki a hivatalos nyitóbeszédében Nagy Elek, a BÁV Zrt. Igazgatóságának tagja.

A nemzetközi műtárgypiacon mintegy tíz éve került kalapács alá egy 16. századi darab, amelyért több mint 20 000 svájci frankot fizettek; egy bizánci verőtő közel 16 000 euróért, míg három 17. századi éremverő szerszám együtt 20 000 euróért kelt el.  Nagy Elek beszédében egy ritka hazai példát is kiemelt: 2015.05.16-án 11.500 euróért talált új gazdára egy 1547-es I. Ferdinánd-denár előlapi verőtöve. „Tíz éve nem került kereskedelmi forgalomba hasonló műtárgy a magyar piacon, ez csak tovább növeli a BÁV kezelésesben álló gyűjtemény ritkaságát és értékét. A tulajdonos nem szeretné feldarabolni a kollekciót, épp ellenkezőleg, elkötelezett az egyedülálló gyűjtemény egyben tartása mellett" – tette hozzá Nagy Elek.

A verőtövek és a velük készített emlékérmék, kitüntetések többnyire jeles történelmi események lenyomatai, amelyek a nemzeti identitás szerves részét képezik. Ezek az érmék évszázadokon átívelően őrzik a magyar történelem fontos pillanatait – uralkodói portréktól kezdve világraszóló jubileumokon át politikai fordulópontokig.

Ez a páratlan kollekció új megvilágításba helyezi a hazai érmeművészet évszázadait, és betekintést nyújt abba a technikai és esztétikai fejlődési folyamatba, amely a mindennapi használatra szánt pénzérméktől a reprezentatív emlékérmékig vezet. Minden tárgy a múlt egy darabját őrzi.

„A Magyar Nemzeti Múzeum fontosnak tartotta, hogy bemutassa a nemcsak műtárgyként jelentős kollekciót, de mint elsőrendű történeti forrást is – mondta Tomka Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. – Történészeknek, művészettörténészeknek és numizmatikai kutatóknak egyaránt rendkívüli lehetőséget biztosít ez a gyűjtemény a magyar és európai érmetörténet további kutatására.”

A tárlat nem csupán a verőtövekből, hanem a hozzájuk kapcsolódó eredeti éremveretekből is bemutat egy válogatást, mely utóbbit a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum bocsátott rendelkezésre a kiállítás idejére. A látogatók így közvetlenül összevethetik a technikai eszközt a segítségével létrehozott műalkotással – ezáltal válik érzékelhetővé, miként fonódik össze a technológia és a reprezentáció. Megtekinthető például az 1714-es gyulafehérvári erődítés emlékérme, az 1867-es koronázási érem, a Corvin-lánc kitüntetések vagy az 1956-os Nemzetőrség jelvénye is.

A kiállítás egyik érdekessége a hidegháború korában született emlékérem. A 1960-as évek korhangulatát jól tükrözi, hogy a Disznó-öbölbeli invázió és a kubai rakétaválság idején titokban elkészült Magyarországon a harmadik világháborúban részt vevő katonák kitüntetési jelvénye. A kitüntetésekből mindössze néhány darab készült, amelyek holléte a mai napig ismeretlen, a verőtövek azonban emlékeztetnek az egykor újabb világégést vizionáló abszurd politikai helyzetre.

A több mint 200 darabból álló tárlatot a Múzeumok Majálisa kétnapos rendezvénye zárja május 25-én. A hétvégi programsorozat keretében a résztvevők kipróbálhatják az éremverést és a TV2 Kincsvadászok című műsorában a BÁV ART által megvett kincsekre is licitálhatnák.