A Makronóm Intézet felmérése szerint egyre jobban felértékelődik az ESG szerepe a magyarországi középvállalatok körében. Az angol mozaikszó az Environmental (környezeti), a Social (társadalmi) és a Governance (irányítási) szavakból áll össze. A cél, hogy a vállalkozások tevékenysége vagy azoknak bizonyos szegmensei fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálhatók legyenek, ezáltal üzleti partnereiknek, befektetőiknek, vevőiknek átfogóbb képük legyen a szervezetről, illetve annak működésének hatásairól.

A megkérdezett hazai cégek 36%-a teljesen ismeri az ESG fogalmát, 36% úgy fogalmazott, hogy tisztában van vele, 27% viszont elismerte, hogy nincs tisztában ezzel a fogalommal.

Az ESG szerepe egyre inkább felértékelődik az üzleti folyamatokban: a vevők csaknem fele már figyelembe veszi a beszállítói kiválasztásánál azokat. A kutatás adatai alapján a megkérdezett cégek 80%-a számolt be arról, hogy a legnagyobb vevője már kért környezeti témában a hulladékgazdálkodásról információt. Az energiafogyasztás esetében ez az arány 60%, a szén-dioxid-kibocsátásnál 46%, a vízfogyasztásnál pedig 40%.

A társadalmi pillér esetében a válaszadók 43%-ánál érdeklődött a legnagyobb ügyfél az egészségvédelmi és biztonsági oktatásról, az irányítási pillérnél a felelős beszerzési politika vezeti a rangsort, erre a cégek 31%-ánál kérdezett rá a legjelentősebb vevő. A válaszadók többsége a feldolgozóiparban működik, 96 százalékuk beszállítója egy vagy több vállalkozásnak. A medián-árbevétel 3,6 milliárd forint volt, az átlagos foglalkoztatotti létszám pedig 102 fő.

Dobos Balázs kiemelte, hogy az ESG típusú fenntarthatósági megközelítés leginkább Európára jellemző. Ami bizonyos tekintetben pozitív, hogy a puszta profitszemponton túl tágabb társadalmi és környezeti hatásokat is egyre inkább figyelemmel kísérik akár a vevők, akár a finanszírozók vagy a befektetők. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy az ESG előtérbe kerülése ne okozzon túlzott zavart a cégeknél, a piaci versenyben értékes hatékonyságnövelés mellett ne húzza vissza a globális versenyképességet, vagy például ne lehessen akár gyengébb pénzügyi teljesítményt elrejteni a fenntarthatósággal.

A hazai ESG-vel kapcsolatos aktivitást az is előremozdítaná, ha lenne egységes minősítés, és annak megszerzéséhez megfelelő pénzügyi támogatás. A szakmai vezető kifejtette: a szabályozáson és a különböző elvárások megfogalmazásán túl a szakpolitikának nagyon fontos odafigyelni arra is, hogy hatékony támogatást tudjon nyújtani a vállalatoknak a megfelelőségben. Itt legyen szó akár technológiai fejlesztésről, belső folyamatfejlesztésekről egy-egy társaság életében, a beszállítók keresésében vagy az átvilágítás ösztönzésében. Úgy véli, a fejlődés érdekében csak aktív szakpolitikai beavatkozással lehet elérni az ideális egyensúlyt. További részletekért hallgassa meg Nyul Zsuzsa interjúját!