Hazánk legrégebbi gasztronómiai platformja idén 20 esztendős és éves szinten több száz vendéglátóhelyet tesztel. Idei újítás, hogy egy fenntarthatósági adatlap kitöltését is várta a Dining Guide a helyektől. Öröm, hogy a vendéglátóhelyek 63%-a állítja azt, hogy számára a karbonlábnyom csökkentése és a fenntartható működés fontos. A Dining Guide felelős kiadója elmondta, hogy alapvetően az étterem alapanyag minősége volt az elsődleges szempont, hogy tényleg jó alapanyagot vesz, jött a következő a helyes technológiai ismeret, ez a konyha felkészültséget jelentette, és jött a harmadik szempont, az pedig a konyha és az étterem személyiségét mutatta be. Ha ezeket valaki nagyon jót csinálta, akkor ez nagyon jó étterem lett, ha valaki inkább ilyen casual, komfort módon csinálta, akkor az a mindennapok szerethető, jó étterme lett.
Herczeg Zoltán hozzátette, hogy Az éttermeket két nagy részre oszthatjuk, biztos, hogy Közép-Kelet-Európában ez elmondható, hogy vannak azok az éttermek, amelyeket a mindennapokban használunk. Ezek a komfort foodok, ha elmegyünk a 13. kerületbe, ott ezt látjuk nagyon szépen megvalósulni. A mindennapi élethelyzetünkben, a mindennapi igényeinknek nagyon szerethető módon, kinek, melyik étterem megvalósítja az elvárásait. De ott alapvetően élelmiszert veszünk magunkhoz. És amikor az élményről beszélünk, amikor azt történik, hogy nem a mindennapi igényeinket elégítjük ki, akkor el fogunk menni egy olyan koncepcióba, amely hihető és igaz.
A Costes Group alapító tulajdonosa, úgy fogalmazott, hogy valójában az, amit ma itt Magyarországon mi fine diningnak nevezünk, az egy picit egy ilyen elefántcsont-toronyba szorult old school dologgá kezdett lenni. Miközben a világban nem feltétlenül az már a fine dining, amire mi gondolunk, mondjuk egy Michelin csillagos étterem lehet, ami elsőre beugrik nekünk.
Gerendai Károly arról is beszélt, hogy az elmúlt egy évtizedben olyanok léptek be a fogyasztói közegbe, már fiatal felnőttként, akár saját keresettel rendelkezve, akik nyitottá váltak arra, hogy egyáltalán vendéglőkbe járjanak étkezni, mert ehhez kell megint egyfajta szocializáció, meg egyfajta pénzügyi lehetőség. Ők már azzal a tudattal nőnek föl, hogy az ő jövőjüknek az egyik legmeghatározóbb kérdése az, hogy mennyire vigyázunk a bolygónkra, és mennyire tudjuk a fenntartható fejlődést szolgálni azzal, amit teszünk.
