Az összbefektetések volumenét tekintve az elmúlt évtizedekben a külföldről érkezett teljes működő-tőkeállomány 83 milliárd euró körül mozog. Ebből nagyjából 60 milliárd a nyugati, a többi pedig a keleti irányból érkezett.
„2021-ben beruházási rekordot döntött Magyarország, ekkor mintegy 6 milliárd eurónyi működőtőke érkezett az országba. Az a célunk, hogy ezt a rekordot megdöntsük az előttünk álló években is. A Nemzeti Befektetési Ügynökség alapvető feladata, hogy elsősorban külföldi befektetéseket hozzon Magyarországra, de azoknak a magyar vállalatoknak is segítünk, akik bővülni szeretnének – például klasszikusan egy új termelőegység létesítésével. Azért hozta létre a magyar állam a HIPA-t, hogy egyfajta 'one-stop-shop', vagyis egyablakos segítségnyújtást biztosítson a befektetni szándékozó vállalatoknak" – foglalta össze Joó István.
A HIPA működési modellje arra épül, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújt. Cserébe a társaságok vállalásokat tesznek, és ezek a beruházások adóbevételek és járulékok formájában megtérülnek az államnak. A vezérigazgató kifejtette: amikor a szomszédos országban háború van, magas az infláció, hatalmas energiaár-növekedés volt, akkor a befektetéseknek még nagyobb jelentőségük van.
„Akkor tudunk lokális kivételek lenni a kontinentális recesszióban, hogyha beruházásokat hozunk az országba, ez a legjobb eszközünk. Magyarország fejlettebb régióiban a befektetésnek minimum 10 millió euró értékűnek kell lennie, ehhez tudunk legfeljebb 30 százaléknyi vissza nem térítendő támogatást nyújtani. Míg a fejletlenebb térségekben a beruházási volumen küszöbe 5 millió euró, amihez legfeljebb 50 százalékos vissza nem térítendő támogatás igényelhető" – részletezte a vezérigazgató.
Alapvetően négyféle támogatási konstrukció különböztethető meg. Az egyik az eszközalapú támogatás az új gyárak vagy termelőegységek létesítéséhez vagy kapacitás bővítéséhez. A Befektetési Ügynökség a Közép-Európában erőteljesen fejlődő üzleti szolgáltatóközpontok (SSC) létrehozását is tudja támogatni. Ha pedig egy termelőgyár kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat a termeléséhez kapcsolódóan, akkor ahhoz is igényelhetnek pluszforrásokat. A negyedik formátum az úgynevezett képzési támogatás, amelyet az új beruházásokhoz kapcsolódóan lehet igénybe venni.
| További fontos célkitűzés, hogy Magyarország elmozduljon a klasszikus „Made in Hungary" irányából az „Invented in Hungary" megközelítés felé – vagyis a támogatott projektek keretében aktív kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység valósuljon meg. |
Nagyberuházások a járműipartól az akkumulátorgyártásig
A Prémium Kategória műsorban a tőzsdei cégek magyarországi befektetéseiről is szó volt. „Az autó- és járműiparban klasszikusan kiemelhető a Mercedes, az Audi, illetve a BMW is elkezdte építeni a debreceni üzemét. Mindez magával hozta, hogy a legnagyobb keleti akkumulátorgyártók minél közelebb szeretnének jönni ezekhez a járműipari szereplőkhöz, ezért hoznak létre hazánkban nagy gyártóüzemeket. Itt van már például a Samsung SDI, az SK On, és a kínai CATL is döntött a hazai beruházásról" – összegezte Joó István.
A CATL a világ legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, amely 7,3 milliárd euróból épít akkumulátorgyárat Debrecenben. A legmodernebb technológiát felvonultató új üzemben 9000 embert fognak alkalmazni. A kínai cég Németországban építi fel első európai gyárát, de hamarosan a hajdú-bihari megyeszékhelyen is elkezdődik az építkezés.
Hallgassa meg a HIPA vezérigazgatójával készült interjút, amelyben további nagyprojektekről és a Gyármentő Programról is szó volt. Az energiahatékonysági beruházásokat támogató programba mintegy 400 cég tudott sikeresen regisztrálni.
