Idén május 30. és június 3. között rendezték meg a világ egyik legnagyobb információs és kommunikációs technológiai rendezvényét. Az ENSZ keretein belül szervezett WSIS Forum minden évben kiváló lehetőséget nyújt a kapcsolatépítésre és a szakmai konzultációkra.

A rendezvény nagy hangsúlyt helyezett a multiszektoriális partnerségek kialakítására, amelyet strukturált hálózatépítés, konzultáció, jó gyakorlatok cseréje útján igyekezett előmozdítani a közös digitális jövőépítés érdekében. A nemzetközi fórum keretében idén is megszervezték a versenyt a fenntartható fejlődést leginkább szolgáló projektek számára. A pályázatra ezúttal több mint ezer pályamunkát nyújtottak be.

Ezen a versenyen a Digitális Jólét Nonprofit Kft. mindkét nevezett projektjét, az MI Kihívást és az OkosÓvoda Programot is beválogatta a szakmai zsűri a legjobbak közé, amelyekre a következő fordulóban online lehetett szavazni. Minden kategóriában öt projekt juthatott tovább online szavazással az úgynevezett „champion projektek" közé. Az MI Kihívás az e-learning kategórián belül bejutott a legjobb öt közé, tehát bajnok projekt lett. A program június 1-jén Genfben, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) székhelyén megrendezett díjátadón elismerő oklevélben részesült, melyet Houlin Zhao, az ITU főtitkára adott át.

Digitális jövőkép az MI Koalíciótól az MI Kihívásig

„Ha visszatekintünk, akkor 2018-ban alakult meg Magyarország Mesterséges Intelligencia Koalíciója, ami a Digitális Jólét Program hátterében működik. Azt tudjuk, hogy a digitalizáció által előállított új megközelítéseknél az a helyes 'állami testtartás', hogy nemcsak mi tesszük fel a kérdéseket, és közösen keressük a tudománnyal, gazdasággal, szakmával a válaszokat, hanem a helyes kérdések megtalálását is közösen végezzük el. Ez a szakmai koalíció nagyon széles körben fogja össze a gazdaság, a tudomány hazai és nemzetközi művelőit, és segít a kormány számára megtalálni a helyes stratégiai célrendszert és eszközrendszert" – foglalta össze a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.

Dr. Gál András Levente hozzátette: 2020-ban került megalkotásra Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, ami nagyon sok intézkedést tartalmazott. Ennek nyomán jött létre például a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, és szintén létrejött ilyen értelemben a világon először a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), ami az adatoknak nemcsak a védelmét, hanem a proaktív gazdasági hasznosítását is szolgálja.

Az új és innovatív kezdeményezések közé sorolható a MI Kihívás is. „Azt tapasztaltuk, hogy a mesterséges intelligencia fontosságát mindenki elismeri, de azért szorongva nézünk ezekre az innovációkra nemcsak a science-fiction filmek miatt, hanem például azért, hogy közvetlenül mennyire érinti, mondjuk, a munkánkat az egyre tanulékonyabb, egyre jobb színvonalon teljesíteni képes mesterséges intelligencia és a robotoknak a jelenléte" – fejtette ki a DJP szakmai vezetője.

Dr. Gál András Levente azt is kiemelte, hogy az MI Kihívás alapvető célja az volt, hogy legalább egymillió embert érjenek el, akik hiteles és árnyalt képet kapjanak arról, hogy mire jók a gépi intelligencia előállított eszközök, képességek. Ezt messze túlteljesítették, hiszen mára több mint 4 millió magyar állampolgárt értek el különböző csatornákon. „Ma úgy gondoljuk, hogy sokkal tisztább kép van arról, hogy mire jó a mesterséges intelligencia, és mire tudjuk használni az MI algoritmusokat az agráriumtól a közlekedésen át sokféle területen" – tette hozzá.

„Volt egy másik szintje is az MI kihívásnak, hogy legalább százezer embert érjünk el, akik egyfajta képzettséget kapjanak ezen a területen. Mindez pedig épüljön be a különböző felsőoktatási, köznevelési vagy felnőttképzési programokba. Eddig csaknem 25 ezer embert már kifejezetten ebben a képzésben részesítettük. Az ENSZ egyik szakosított intézetének, az ITU-nak a különdíját is megkaptuk. Ez egy rendkívül nagy elismerés, mert ezt világszinten nagyon sok induló között egy élénk mezőnyben tudtuk elérni" – fejtette ki a szakmai vezető.

Lakatos László interjúja.