Az utóbbi években számottevően megnőtt az igény a naperőművek létesítésére a nagy-, illetve kis- és középvállalkozások részéről egyaránt, melynek okai között a környezetvédelmi törekvések mellett a beruházási költségek folyamatosan javuló megtérülése, valamint az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt nagykereskedelmi áramárak is szerepelnek. A megnövekedett hálózati csatlakozási kapacitásokra irányuló kereslet kezelésére azonban a naperőművi csatlakozások elosztására alkalmazott korábbi eljárásrend már nem volt alkalmas, ezért szükségessé vált egy új csatlakozási eljárásrend kialakítása, mely nagyfokú felkészülést igényel a naperőmű projektek beruházóitól.

Az új eljárásrendről röviden

A korábbi rendszerben a kapacitások elosztása érkezési sorrendben, ún. „first come first served” alapon történt. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 2021. július 1-jei módosításával azonban új eljárásrend került bevezetésre, melynek részletszabályait a MAVIR Zrt. mint átviteli rendszerirányító 2022. április 30. napjától hatályos Üzemi Szabályzata és Elosztói Szabályzata tartalmazza. A módosítást követően erőművi csatlakozási kapacitás kiosztására kizárólag közzétételi eljárásban, illetve a közzétételhez igazodó egyedi eljárásban van lehetőség.

Egyedi eljárás alkalmazására eltérő műszaki megvalósítási lehetőségek és szükségletek miatt kerülhet sor abban az esetben, ha egy termelő csatlakozási kapacitásigénye önmagában meghaladja a közzétett tájékoztató szerinti aktuális szabad kapacitást. A hálózati engedélyesek ugyanis hathavi rendszerességgel az aktuális szabad kapacitásokról és a csatlakozás műszaki, illetve várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztatót tesznek közzé.

A hálózati engedélyesek első alkalommal 2022. május 2-án tették közzé a nagyfeszültségű és a nagy/középfeszültségű transzformátorállomásokhoz rendelt aktuális szabad kapacitásokat 0 megavoltamper (MVA) mértékben. Az átviteli rendszerirányító (MAVIR Zrt.) pedig a villamosenergia-rendszerbe befogadható időjárásfüggő erőművi kapacitás mértékét (korlátját) ugyancsak 0 MVA-ban állapította meg. Ez azt jelenti, hogy újabb csatlakozási igény jelenleg csak egyedi eljárás keretében, valamint az időjárásfüggő erőművek esetén úgynevezett mentességi feltételek vállalása esetén fogadható be.

Az egyedi eljárás feltételeit teljesítő igénylők mindenképpen kapnak az igénybejelentésben meghatározott csatlakozásra vonatkozó, konkrét feltételeket tartalmazó ajánlatot (ún. műszaki-gazdasági tájékoztatót – MGT), az abban foglalt műszaki-gazdasági feltételek teljesülése esetén az igénylő számára a hálózati csatlakozás lehetősége biztosított lesz. Ki kell azonban emelni, hogy egyedi eljárás esetén a termelőknek maguknak kell megvalósítaniuk a hálózati csatlakozás infrastruktúráját, és ennek a költségeit is nekik kell viselniük.

Új beruházói költség: pénzügyi biztosíték

Fontos kiemelni, hogy a csatlakozni kívánó beruházóknak már a csatlakozási igénybejelentéssel együtt 900.000,- Ft/MVA igénybejelentési biztosítékot, a műszaki-gazdasági tájékoztató kibocsátását követően pedig 3.600.000,- Ft/MVA kapacitáslekötési biztosítékot kell megfizetniük. Ezek a díjak a hálózati csatlakozási szerződés határidőn belüli megkötése esetén a szerződés szerinti csatlakozási díjba beleszámítanak, azonban a szerződéskötési határidő elmulasztása esetén az addig megfizetett összes biztosíték összegét a beruházó meghiúsulási kötbér címén elveszti.

Bizonytalan projektköltségek

Az új csatlakozási eljárásrend (különösen az egyedi eljárás) számos olyan kockázatot hordoz magában, amelyeket a naperőmű beruházóknak már a naperőművet tervező és kivitelező vállalkozóval megkötendő vállalkozási szerződésekben kezelni szükséges.

Nehézséget jelent, hogy a vállalkozási szerződések megkötésére adott esetben már a csatlakozási igénybejelentés időpontjában kerül sor. Ekkor azonban még nem ismertek a beruházó előtt a csatlakozás módjának, várható idejének, valószínűsíthető költségeinek és a hálózati csatlakozási tervvel összefüggő követelmények részletei.

Ezek az információk egyedi eljárásban csak a hálózati engedélyes által az igénybejelentési határidőt követő 70 napon belül megküldött műszaki-gazdasági tájékoztatóban válnak megismerhetővé, és amennyiben a csatlakozás módja új hálózati csomópont megvalósítását teszi szükségessé, akkor a hálózati engedélyes megvalósíthatósági tanulmány készítésére is felhívja a beruházót. A beruházók tehát kevésbé tudnak előre tervezni a projekt várható költségei tekintetében.

Dráguló alapanyagárak és szállítási költségek

Többrétű problémát jelent továbbá a beruházók számára az alapanyagok árának jelentős növekedése, valamint a szállítási költségek emelkedése. Az Európában forgalomba kerülő napelemek jelentős részét ugyanis Kínában gyártják, azonban a koronavírus-járvány miatt az áruszállítás rendkívül bizonytalanná vált.

Az egyre növekvő beszerzési árakra tekintettel pedig a vállalkozók jellemzően már a projektre vonatkozó vállalkozási szerződés megkötését követően a lehető leghamarabb (azaz általában olyan időpontban, amikor a csatlakozási feltételek még nem is ismertek a beruházók előtt) be kívánják szerezni a beruházáshoz szükséges napelemeket és egyéb alkatrészeket, melyek költségeit általában a megrendelőnek kell előleg formájában finanszíroznia. Emellett a beruházónak számolnia kell az előzetesen beszerzett berendezések átvételi, őrzési és tárolási költségeivel is.

Jelentős kockázatot rejt magában továbbá, ha a csatlakozásra nem kerülhet sor a hálózati kapacitáshiány miatt. Ebben az esetben a szerződésben megfelelően rendelkezni kell az előzetesen berendelt eszközök további sorsáról a beruházó esetleges kárának enyhítése érdekében, melyre megoldás lehet a vállalkozó részére a berendezések piaci áron történő továbbértékesítésének vagy a vállalkozó általi további felhasználásra való átvételnek a kikötése. A fentiekben említett kockázatok megnyugtató kezelése azonban mind a beruházó, mind a vállalkozó részéről nagyfokú rugalmasságot és együttműködést igényel.

Ellentmondásos, hogy jóllehet a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint a villamosenergia-szektor „zöldítésének” központi elemét a napelemes kapacitások bővítése jelenti, és a magyarországi vállalatok részéről is jelentős igény mutatkozik naperőművek létesítése iránt, a fennálló hálózati infrastruktúra mégsem képes kielégíteni az egyre növekvő keresletet. A problémára válaszként kialakított új csatlakozási eljárásrend azonban számos kockázatot hordoz magában, így jelenleg a naperőművek létesítése a beruházók részéről alapos megfontolást és nagyfokú körültekintést kíván meg – összegzi a KCG Partners.

A részletekről dr. Süveges Lídiát, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértőjét Lakatos László kérdezte: