A megoldás lényege, hogy az alapító egy meghatározott vagyontömeget az általa létrehozott vagyonkezelő alapítvány részére átad, melyet a jövőben az alapítvány kezel, azzal gazdálkodik és az alapító okiratban megjelölt kedvezményezettek számára kifizetéseket teljesít. A hagyományos alapítványoktól eltérően a vagyonkezelő alapítvány folytathat gazdasági tevékenységet, ennek köszönhetően a kezelt vagyon nyereséget termel. A vagyonkezelő alapítvány induló vagyonának a 600 millió forintos tőkeminimumot el kell érnie, amelyet az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Ez a vagyon állhat társasági részesedésből, de akár ingatlan is lehet, kivéve a termőföldet.
Vagyonkezelő alapítvány esetén a működés meghatározásával kapcsolatban az alapító széleskörű jogokkal rendelkezik, mivel már az alapításkor meg tudja határozni és meg is kell határoznia a vagyonkezelés szabályait, a kedvezményezettek körét és az őket megillető kifizetéseket. Fontos tudni, hogy maga az alapító is lehet kedvezményezett, tehát a vagyon által megtermelt javakat továbbra is élvezheti.
A vagyonkezelő alapítvány ügyvezető szerve az alapító által kijelölt legalább 3 fős kuratórium, de lehetőség van egyetlen kurátor kinevezésére is, amely a kuratórium ügykörében jár el. Maga az alapító is lehet a kuratórium tagja, így továbbra is közvetlenül részt vehet a vagyonnal kapcsolatos döntések meghozatalába, de már nincs egyedül ezzel a feladattal. A vagyonkezelő alapítványnál alapvetően legalább 3 fős felügyelőbizottság működik, de felügyelőbizottság helyett egyetlen vagyonellenőr kinevezésére is sor kerülhet. A felügyelőbizottság a tevékenységét az alapító részére végzi és arról évente neki számol be. A megfelelő vagyonkezelés egyik biztosítéka az állandó könyvvizsgáló, mely a vagyongazdálkodás külső ellenőrzését végzi.
A magyar mezőgazdaság egyik sarkalatos problémája, hogy generációváltásra van szükség. Az ágazati vezetők életkora magas, viszont a családi viszonyok, illetve a jogi szabályozás bonyolultsága miatt a gazdaságok fiatalabb generációk részére történő átadása nehézkes. A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzésére, haszonélvezeti jog alapítására, illetve a föld használatára szigorú szabályok vonatkoznak, így az 1 hektárnál nagyobb területű termőföldek esetében a jogi személyeknek – szűk körű kivételtől eltekintve – csak földhasználati jogosultsága lehet. A mezőgazdasági vállalkozások vagyonkezelő alapítvány irányítása alá helyezésével a generációváltás zökkenőmentes lebonyolítható, mivel azzal kizárható az örökösök között történő vagyon felaprózódás kockázata.
Jogszabályok a vagyonkezelő alapítvány számára adókedvezményeket is meghatároznak. Főszabály szerint a magánalapítvány vagyonának terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték személyi jövedelemadó alól mentes, kivéve vagyon hozamait. További kedvezmény, hogy társasági adót sem kell fizetni az olyan természetes személy által létesített vagyonkezelő alapítványnak, melyet kizárólag természetes személy kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából alapítottak és az adóévben a vagyonkezelő alapítvány csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök átvétele, birtoklása, hasznainak szedése vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása révén szerzett bevételt.
Nyugat-Európában bevett gyakorlat, hogy tőkeerős vállalkozásokat vagyonkezelő alapítványok irányítanak. Ez nagy valószínűséggel annak is köszönhető, hogy a vagyonkezelés kereteit az alapító tudja meghatározni, az alapítás után az alapító továbbra is közvetlenül irányíthatja az alapítvány működését.
Bródy Krisztiánnal, a KCG Partners ügyvédjével Nagy Károly beszélgetett.
- Bródy Krisztián
