Az ICO egy kriptopénz alapú közösségi finanszírozás, a nyilvános forrásbevonás és az IPO (Initial PublicOffering) ötvözetének egy innovatív módja, amely során úgynevezett érmék (tokenek) felhasználásávalnyilvános érmekibocsátás vagy érmeértékesítés történik, melynek célja, hogy a kibocsátó kriptovaluta eladásávaltőkéhez jusson. Az ICO kibocsátás során egy üzleti vállalkozás (igen gyakran start-up) vagy magánszemélyvirtuális valutát bocsát ki, amelyet a befektetők már létező kriptovalutáért (pl. a Bitcoin vagy Ether) vagyhivatalos valutáért (hagyományos pénzért, pl. euro) vásárolhatnak meg. Az ICO kibocsátása ezért hasonlít arra,mint amikor egy cég részvényt bocsát ki, amikor is a befektetőknek a cég szavazati jogot vagy részesedést (ezesetben a token testesíti meg a „részvényesi” jogokat), vagy akár azon termékhez vagy szolgáltatáshoz valóhozzáférést biztosíthat, amely termék vagy szolgáltatás az ICO kibocsátásából nyert forrásokból kerül kifejlesztésre.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) egy állásfoglalásában kihangsúlyozta, hogy az ICO-k jelentőskockázatokat hordoznak magukban, mert igen spekulatív befektetésnek számítanak, kibocsátásuk pedig egymeglehetősen szabályozatlan közegben történik. Az ESMA arra is felhívta az ICO-t kibocsátó vállalkozásokfigyelmét, hogy amennyiben az ICO-k pénzügyi eszköznek minősülnek, az ICO-t megvalósító vállalkozásoknagy valószínűséggel befektetési tevékenységet folytatnak, mely esetben be kell tartaniuk az ilyentevékenységek végzésére vonatkozó uniós jogszabályokat, ideértve többek között a kibocsátási tájékoztatókrólszóló irányelvet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (MiFID), az alternatív befektetési alap-kezelőkről szóló irányelvet (AIFMD), és a pénzmosás elleni irányelvet. Persze mindehhez az kell, hogy ahatóságok pénzügyi eszköznek minősítsék az ICO-kat, amely a sokféleségük folytán nem egy egyszerűeneldönthető kérdés - magyarázza dr. Párkányi Rita.
Az ICO-k jogi besorolásával kapcsolatban jelenleg talán Svájc alkalmazza a legkifinomultabb megközelítést.Nem véletlenül. 2017-ben ugyanis Svájcban volt a legmagasabb az ICO-kba való befektetésekből származópénzösszeg. A Svájci Pénzügyi Felügyelet (FINMA) egy 2018-as (nem kötelező erejű) iránymutatásában egybesorolási rendszert dolgozott ki az ICO-kra, amellyel első sorban a piaci szereplőknek próbált segítségetnyújtani abban, hogy be tudják sorolni az adott ICO-t valamely jogi kategóriába (ilyen kategória lehet például avirtuális fizetőeszköznek, értékpapírnak, részvénynek, stb. való minősítés), amely aztán alapvetően határozzameg, hogy mely jogszabályok hatálya alá tartoznak (pl. engedélyezési kötelezettség terheli-e a kibocsátót, abefektetők tájékoztatására vonatkozó követelményeknek, a pénzmosás elleni jogszabályokban előírt ügyfél-azonosítási kötelezettségeknek eleget kell-e tenniük stb.). Svájcban ugyanis nincs kötelező erejű jogi szabályozásaz ICO-k tekintetében, hanem a FINMA eseti alapon minősíti őket és állapítja meg, hogy az adott ICO-rakiterjed-e valamely pénzügyi szabályozó törvény hatálya. Az iránymutatás szerint a FINMA az elhatárolásoksorán olyan szempontokat vizsgál, mint például, hogy a tokeneket nyilvánosan jegyzik-e, hivatásszerűenbocsátják-e ki, az azt kibocsátó vállalatban biztosít-e részesedést, szavazati jogot a befektetőnek, stb.
Bár egy átfogó szabályzás megalkotása mind a virtuális fizetőeszközök, mind pedig az ICO-k területén itthonmég várat magára, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem érdekében az uniós jogalkotók2018-ban elfogadták az 5. pénzmosás elleni irányelvet (2018/843 számú irányelv), mellyel többek között avirtuális fizetőeszközök által biztosított anonimitással kapcsolatos kockázatokat kívánják csökkenteni. Azirányelv értelmében a virtuális fizetőeszközök és rendeleti pénzek (pl. euró) közötti átváltási szolgáltatásokatnyújtó és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók kötelesek megfelelni az Irányelv rendelkezéseinek (vagyis példáulügyfél-azonosítást kell elvégezniük). A tagállamok 2020 január 10-ig kötelesek az irányelv rendelkezéseitátültetni, mely módosításokat tartalmazó törvényjavaslat jelenleg a magyar Parlament előtt van.
