A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet a munkahelyvédelem és a munkaerő megtartása céljából a válsággal eddig leginkább érintett ágazatokban (pl.: turisztika, vendéglátóipar, szórakoztatóipar, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó vállalkozások) ideiglenes kedvezményeket vezetett be. A kedvezményezett ágazatokat TEÁOR-kód szerint a részletszabályokat tartalmazó 61/2020 (III.23.) Korm. rendelet határozza meg. A rendeletek értelmében (i) a munkáltató ideiglenesen mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól. A közterhek alóli mentesülés a 2020. március – április – május – június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik. (ii) A kedvezményezett ágazatokban továbbá a munkavállaló szintén ideiglenesen mentesül a járulékok nagy része alól, azzal, hogy továbbra is fizetnie kell az átalány természetbeni egészségügyi járulék (4%, de nem több, mint 7.710,- Ft) összegét és az SZJA-t (15%).

Kedvezmények a gyakorlatban

A fenti változásokat egy egyszerűbb példával szemléltetjük a könnyebb megértés céljából. A munkáltató eddig a 2020-as minimálbér után több, mint 30 ezer forintot; míg átlagkereset esetén majdnem 70 ezer forintot fizetett az államnak. Ez az összeg 2020. júniusig teljes egészében a munkáltatóknál marad.

A kormányrendeletek alapján a munkavállalók is komoly kedvezményben részesülnek a bajba jutott ágazatokban: minimálbér esetében is már 23 ezer forinttal; átlagkereset esetében pedig 60 ezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók a hónap végén.

Minimálbér (Ft-ban) Átlagkereset (Ft-ban)
Előtte        Utána Előtte       Utána
Munkáltatói közterhek 30.590        0 69.882        0
Bruttó bér 161.000     161.000 367.800      367.800
Munkavállalói közterhek 53.935       30.590 123.213       62.880
Nettó bér 107.065     130.410 244.587      304.920

 

A munkáltatók részéről jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy

(i)     a munkavállaló jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, azzal, hogy a legfeljebb 7.710,- Ft összegű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a munkáltatónál marad, vagy

(ii)   csak a fenti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonnia, ezáltal viszont a munkavállaló nettó bére növekszik?

A NAV által kiadott értelmezés egyértelművé teszi, hogy a munkáltatónak csak a 4%-ot, illetve annak a 7.710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie (a kedvezmény ugyanakkor nem befolyásolja a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát (pl. szolgálati időt) és az ellátások összegét).

A fennmaradó különbözetet a munkáltató „nem teheti el”, azaz erre az összegre a munkáltató – a munkavállalóval kötött külön megállapodás hiányában – nem jogosult.

A helyzet számtalan munkajogi megfontolást vet még fel, így a cikknek is folytatása következik.