Az első részben a látás, hallás és színérzékelés volt a téma, a második részben pedig a „beépített" GPS, valamint a hő- és elektromos érzékelésről volt szó.
Hanga Zoltán elmondta: különbséget kell tenni a rövid- és hosszútávú navigálás között. Rövidebb távon értelemszerűen az ismerős tárgyak látványa segít. Az éjjel repülő rovarok pedig úgy tájékozódnak, hogy például a Holddal adott szögben repülnek folyamatosan, így tartják az egyenes irányt. A közvilágítás viszont – ahogy azt bárki láthatja – nagyon megzavarja őket.
Rövidtávon tehát a látásnak van szinte mindig szerepe, hosszútávon pedig úgy tűnik, hogy a Föld mágneses mezejét használják a vándormadarak. A rekorder a sarki csér, amely az Északi-sarkvidéken tölti a nyarat, majd a partok mentén az Antarktiszra repül az ottani nyárba. Rajta kívül egyetlen vándormadár sem képes ezt a 20 ezer kilométeres utat megtenni.
Az állatkert szóvivője hozzátette: a víz alatt vándorló állatoknál is szinte biztos, hogy a Föld mágneses mezeje segít, de emellett a vízáramlás és a víz fizikai-kémiai tulajdonságai is sokat számítanak.
A műsorban szó volt a cápákról, bálnákról, kígyókról és elektromos angolnákról is. Hogy ők milyen különleges érzékeléssel bírnak, és hogyan alkotnak részletgazdag képet a környezetükről, arról hallgassa meg az M2M Zóna műsorát!
