Az ilyen típusú kölcsönök túlnyomó része, mintegy 673 milliárd forint vállalatokat finanszírozott, főként az energiatermelést és az elektromobilitást. A zöld vállalati hitelezés jelentőségét mutatja, hogy az összértékük az előző évhez képest 75 százalékkal gyarapodott, míg a teljes vállalati hitelezés 4 százalékkal.

A zöld hitelezés fellendülése azért is kedvező, mert mind a belföldi, mind a nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy ezek a kölcsönök kevésbé kockázatosak a többihez képest.

Megugrott a klímakockázat

Eddigi legmagasabb értékén áll az MNB Banki Karbonkockázati Indexe. A hitelkitettségek 16,26 százaléka tekinthető kockázatosnak, és a klímakockázati háló alapján is nőttek a hitelezési portfóliókban a klímakitettségek. Továbbra is az energiatermelést és az agráriumot finanszírozó hitelek számítanak a leginkább sérülékenynek átállási kockázati szempontból, amelyeknél a hitelkitettségek összvolumene is nőtt.

A fenntarthatósági kockázatok értékelését általánosságban hátráltató adathiány mérséklése érdekében a jegybank negyedévente zöld adatsorokat publikál honlapján. Emellett egy olyan, ESG kockázatokat lefedő minimum kérdéssor ajánlást készít elő, amely segítséget nyújt a bankoknak a klímakockázatok hitelezéskori számszerűsítéséhez. E szabályozást a jegybank várhatóan 2025. január 1-jétől fokozatosan vezeti be.

Holczinger Norberttel, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható pénzügyek főosztályának vezetőjével Nagy Károly beszélgetett. Az interjúban szó volt arról, hogy szükség is van az energetikai és egy teljes szemlélet megújulásra. Ugyanis nemcsak a klímacélok elérése, hanem előbb-utóbb más társadalmi hatások tompítása miatt is fontos lenne a fenntarthatóbb pénzügyi célok terjedése, azok támogatása.