Átmenetileg felgyorsította a kamatcsökkentések ütemét a jegybank, de a második negyedévtől új szakaszba lép a monetáris politika – ezt mondta az MNB alelnöke. Virág Barnabás arról is beszélt, hogy a magas kamatok miként hatnak a vállalkozások beruházási teljesítményére. Imre Lőrinc összeállítása.
- Reggeli Monitor Németh Lászlóval
A monetáris ülést követően kiadott indoklásban azt írták, a várakozásoknál erősebb dezinfláció, az ország kockázati megítélésének és a folyó fizetési mérleg javulása, valamint a tartósan alacsony külső és belső keresleti nyomás együttesen tette lehetővé az alapkamat csökkentésének átmeneti gyorsítását.
Erőteljes és általános dezinfláció érvényesül a magyar gazdaságban, januárban a fogyasztói árak 3,8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ezzel az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakult és a régiós országok között Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb az infláció. A fogyasztóiár-index 1,7 százalékponttal, a maginfláció 1,5 százalékponttal csökkent havi szinten.
A maginfláció évesített háromhavi változása október óta 3 százalék alatt van. Az év eleji átárazások visszafogottak voltak, továbbá a január elsején életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre csekély mértékben jelent meg az üzemanyagárakban; a lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapokban csökkentek – közölték.
A jegybank várakozása szerint az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső szélének közelében marad, majd az év közepén – más országokhoz hasonlóan – bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. A mutató 2025-ben térhet vissza tartósan a jegybanki inflációs célra.
Az előrejelzés szerint idén és a következő években várhatóan tovább folytatódik a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása. A kiépülő új exportkapacitások termelésbe állása, valamint az élénkülő világgazdasági környezet várhatóan új lendületet adnak az exportnak, míg az EU-források erősíthetik a nettó finanszírozási képességet, és a historikusan magas szinten álló jegybanki devizatartalékot.
Tavaly a folyó fizetési mérleg példátlanul gyors helyreállást mutatott, az előzetes havi adatok alapján 0,2 százalékos többletbe fordult a 2022-es GDP-arányos 8 százalékos hiány után, a decemberi mintegy 1 milliárd eurós hiány ellenére.
Megjegyezték: a harmadik negyedévi felpattanást követően az utolsó negyedévében a GDP stagnált, éves szinten pedig elsősorban a magas infláció következtében 0,8 százalékkal csökkent. Idén az infláció mérséklődésével, a reálbérek emelkedésével és a bizalom fokozatos helyreállásával, ezáltal a belső keresleti tételek újrainduló bővülésével kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható – közölték.
Az MNB által közölt előzetes pénzügyi számla adatok alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP 6,7 százalékát tette ki 2023-ban. Az államadósság-ráta 2023-ban a GDP 73,5 százalékára csökkent a 2022. évi 74 százalékról.
A testület tájékoztatása szerint a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem változott számottevően a januári kamatdöntés óta. A Federal Reserve és az Európai Központi Bank első kamatcsökkentésének várható időpontja későbbre tolódott a piaci árazások alapján. A régióban a cseh jegybank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, míg a lengyel és a román jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon februárban.
Hangsúlyozták: a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol. A tanács a következő hónapokban a beérkező makrogazdasági adatok, inflációs kilátások és a kockázati környezet alakulásától függően, adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről.
