Új versenyképességi intézkedéscsomaggal készül a magyar kormány, amelyet a következő két hétben mutat be a Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitó ülésén arról is beszélt, hogy idén 5 fontosabb kihívás előtt áll a magyar gazdaság. Az első a fogyasztás helyreállítása, aztán a belgazdaság újraindítása, majd a magas exportaktivitás fenntartása, a munkaerőpiac aktivitásának növelése végül pedig a hitelpiac helyreállítása. Nagy Márton egyébként összeurópai elektromos autóvásárlási programot sürgetett. A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy a kormány továbbra is úgy látja, hogy 500 ezer új munkahelyre van szüksége a magyar gazdaságnak, amihez látnak idehaza 300 ezer magyar munkaerőt.

Varga Mihály pénzügyminiszter indirekt elismerte a beszédében, hogy idén nem csökkenti 3 százalék alá a GDP-arányos deficitet a kabinet. Egy ütemtervet jelentett ugyanis be, amely alapján a következő 3 évben viszi le a kormány 3 százalék alá a hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és csak 2026-ban lesz 2,9 százalék a költségvetés hiánya, 2027-ben pedig 2,4%-os deficittel számolnak.

A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitó ülésén arról beszélt, hogy csak úgy érdemes csökkenteni a 6,5 százalékos szintről az államháztartási hiányt, ha közben fenn tud maradni, például a gyermektámogatási rendszer, és az eddig elért életszínvonal sem sérül. Orbán Viktor hangsúlyozta: szeptemberben valószínűleg úgy dönt az Európai Unió, hogy 4 év alatt kell majd a tagországoknak 3 százalék alá szorítani a hiányukat.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság túlélte a válságot. És az idei évtől magasabb sebességi fokozatba tud majd kapcsolni. Ehhez viszont nemcsak a nyugati, hanem a keleti országok beruházásaira is szükség van. Szerinte ezt jól példázza, hogy a német autóipari cégek mellett ezért érkeznek például Magyarországra dél-koreai és kínai vállalatok is. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a hazai cégek a magyarországi beruházásokban még mindig csak a 4. helyen állnak. Jelenleg a külföldi beruházók évente 4-6 milliárd euró nyereséget visznek ki az országból, míg a magyar vállalkozók 1,3-1,5 milliárdot hoznak haza, ha ehhez hozzávesszük a 1,5 milliárd eurós uniós forrást, akkor a hazahozott forrás összege 3 milliárd euró. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitó ülésén arról beszélt, hogy a kormány nemcsak a hazai befektetéseket, hanem a nagy magyar vállalatok külföldi befektetéseit is támogatja, hogy minél több nyereséget tudjanak hazahozni. A miniszterelnök szerint hosszútávon az lenne az ország gazdasága szempontjából előnyös, ha a kivitt és a hazahozott nyereség kiegyenlítené egymást.

„Magyar szempontból nem szimpátiakérdés Donald Trump esetleges újjáválasztása az Egyesült Államokban, mert csak egy új szereplő találhat kiutat és hozhatja el a békét az orosz-ukrán háborúban” – ezt is mondta Orbán Viktor. A magyar kormányfő ugyanakkor a mostani amerikai kormányzatban a gyors békekötést nem látja bele.

Európa nem tudja elkerülni, hogy újra felfegyverkezzen. A miniszterelnök szerint ebben Magyarország jól áll, mert 3-4 évvel ezelőtt elkezdte azokat a hadiipari fejlesztéseket és újrafegyverkezési programot, aminek hamarosan meglesz a kézzelfogható eredménye. A kormányfő szerint, ha visszatér a hidegháborús korszak és a kelet illetve a nyugat szétválik gazdaságilag, akkor a határvonal egy része újra Magyarországnál lesz, csak ezúttal nem az ország nyugati, hanem a keleti határánál. Ez pedig a miniszterelnök szerint azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az ország a nyugati világ senkit sem érdeklő, perifériája lesz Magyarország. Ha viszont lesz kereskedelmi együttműködés, akkor mindkét térség megtalálja a számítását. Ezért fontos szerinte nemcsak a nyugati, hanem a keleti szereplőkkel is tartani a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Ez magyarázza a magyar kormány külgazdasági lépéseit. Nagy Károly összeállítása.

Itt nézheti meg a teljes beszédet.