A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Elemzők szerint kamatemelés leghamarabb 2020 második felében képzelhető el.

Közben a Magyar Nemzeti Bank megemelte idei inflációs és növekedési prognózisát: idén 3,3 százalékos inflációra számítanak a júniusban várt 3,2 százalék helyett és 4,5 százalékos növekedésre 4,3 százalék helyett. Az MNB a forint árfolyamával kapcsolatban nem közölt további részleteket, egyetlen horgonyuknak a 3 százalékos inflációs cél és az árstabilitás számít. Még korábban jelezte az MNB, hogy nincs árfolyamcélja. A kormány részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hasonlóan nyilatkozott.

Az MNB döntésére a forint árfolyama ma délelőtti történelmi mélypontjáig, 336-ig süllyedt az euróhoz képest, majd a jegybank háttérbeszélgetése alatt korrigálni kezdett, estig 334 és 335 forint között járt az euróval szembeni kurzus.

Megismerhettük a csütörtökön megjelenő, friss inflációs jelentés keretszámait is. Az idei évre vonatkozó inflációs várakozást 3,2 százalékról 3,3 százalékra emelték, a jövő évi változatlanul 3,4 százalék, a 2021-es 3,3 százalék. A gazdasági növekedési prognózist 4,3 százalékról 4,5 százalékra javították az idei évre vonatkozóan, míg 2020-ban és 2021-ben változatlanul 3,3 százalékos növekedést vár a jegybank.

Aszimmetrikusnak nevezte az inflációs kockázatokat a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Nagy Márton azt mondta, hogy inkább csökkenhet egyéves időtávon belül az adószűrt maginfláció, 3 százalék közelébe, minthogy tovább emelkedne a hazai pénzromlás üteme. A jegybank ezért finomhangolta a monetáris politikáját, és 3-500 milliárd forintra emeli a kiszorítható banki likviditás mértékét, miközben nem nyúltak a kamatokhoz. Szakértők szerint inkább kismértékű lazításnak felel meg a döntés. Nagy Márton arról is beszélt, hogy a jegybank miért nem reagált a forint árfolyamára.

Ismét, többször hangsúlyozta Nagy Márton, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa továbbra is adatvezérelt üzemmódban működik, tehát a legfrissebb döntésük sem tekinthető egy lazítási ciklus részének. Az alelnök azt mondta, hogy óvatos monetáris politikát folytatnak. Bár a részletes, új inflációs jelentése a Magyar Nemzeti Banknak csak csütörtökön lesz nyilvános, annyit előzetesen lehet tudni, hogy a jegybank várakozása alapján, kismértékű emelkedés után tovább csökkenhet az adószűrt maginfláció, először 3,5 százalékra, majd 3 százalékra. A jegybank úgy látja, hogy az importált infláció és a gyengülő forint árfolyamhatása kiegyenlíti majd egymást. Számoltak a jövőre vélhetően elmaradó nagy magán és állami beruházásokkal. Sőt, az EKB és a FED újabb kamatcsökkentései is beépültek az új magyar inflációs pályába, mint ahogy a romló globális gazdasági kilátások is. A Nemzeti Bank háttérbeszélgetésén kérdésként elhangzott, hogy Nagy Márton továbbra is megfontolandónak tartja-e, hogy a jövőben a kereskedelmi bankok helyett csak és kizárólag az Államkincstáron és a Magyar Postán keresztül értékesítsenek állampapírokat. Nagy Márton szerint erről az Államkincstárnak és a Pénzügyminisztériumnak kell döntenie, de ha minden marad a régiben, akkor a következő 5 évben 110 milliárd forint feletti összeg landolhat a bankoknál. Ennyit fizethet az állami költségvetés és a lakosság jutalék és díjak formájában.

Azt a kérdést nem kommentálta Nagy Márton, hogy Windisch László távozásával ki lehet az új, felügyeleti rendszert irányító alelnök. A Portfolio információi szerint erre Kandrács Csabának van a legnagyobb esélye, aki 2016 júniusa óta a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója. Itt hallgathatja meg a jegybank háttérbeszélgetéséről készített összeállítást.