Széles választék, visszafogott kereslet és minimális áremelkedés jellemezte az idén az első negyedévet. Balogh László a KSH adataira és több mint 250 ezer hirdetésre hivatkozva elmondta, hogy az év első három hónapjában több mint 30 százalékkal kevesebb használt lakást értékesítettek. Az adásvételek száma a múlt év eleje óta negyedévről negyedévre csökken, a kínálata viszont fokozatosan bővül. Ezért a szakértő arra számít, hogy idén 100-110 ezer lakás cserélhet gazdát, szemben a tavalyi több mint 130 ezres forgalommal.

De mi is történik?

Eladó ingatlanokból van bőven, vevőkből annál kevésbé, mivel megváltozott a finanszírozási helyzet a tavaszi hónapok után. Az inflációval a hitelkamatok is emelkedtek, és mivel az elmúlt években háromszorosára nőttek az ingatlanárak, minden második vevőnek hitelre van szüksége ahhoz, hogy megvásárolhassa az otthonát. Ha megnőnek a hitelkamatok, az fékezi a lakásvásárlási kedvet.

Az elemzés szerint a fővárosban július végén 942 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez a januári szinthez 1 százalékos emelkedést takar. A vármegyeszékhelyeken ugyancsak 1 százalékkal 595 ezer forintra nőtt az átlagár, Pest megyében 690 ezer forinton stagnált. A kisebb, Budapesten kívüli településeken pedig 4 százalékkal 388 ezer forintra emelkedett ez a mutató. A szakértő szerint összességében lényegében stagnáltak az árak minden településtípus esetében.

Hogy alakul tovább?

Balogh László úgy véli, a legfrissebb adatok szerint továbbra is mérsékelt forgalmat tükröző új egyensúlyi helyzetben van a lakáspiac. A jelentős kínálathoz egyelőre nem társul megfelelő kereslet. „Ebben némi változást hozhat az előttünk álló fél év a lakástámogatások változása miatt. Több ezer család dönthet úgy még idén, hogy előrehozza lakásvásárlását annak érdekében, hogy kihasználják a nagyobb városokban elérhető CSOK-ot és az ahhoz kapcsolódó kedvezményeket” – tette hozzá.