Kismértékben tovább csökkent a Takarék AgrárTrend Index értéke a harmadik negyedévben. 2022 júliusa és szeptembere között az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait meghatározta az energiaárak emelkedése és a fogyasztás volumenének ezzel, valamint a nyári turisztikai szezon lecsengésével is összefüggő csökkenése. Ez a havi 2-3 százalékosra tehető zsugorodás azonban még jóval alacsonyabb mértékű, mint az áremelkedés. Különösen az állati termékpályákon működő vállalkozások borúlátók, az ő várakozásaikat nagyban befolyásolta, hogy jellemzően kiszolgáltatottabbak az energiaárak alakulásának – derült ki az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek összegzéséből, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek.

„A mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a kiskereskedelmi árak egyidejű és rendkívüli mértékű emelkedését tapasztalhatjuk, amire korábban nem volt példa. Ez komoly nyomást gyakorol a termékpályák minden szereplőjére, és különösen gyors alkalmazkodást követel meg. A jelenlegi helyzetben még inkább felértékelődik a professzionalizmus és az állandó minőséget nyújtó értékláncok szerepe. Még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatékonyság javítására – nem csak az energiafelhasználás terén – és a termékpályaszintű összefogás erősítésére. Ez közös érdekünk és felelősségünk" – mondta a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hollósi Dávid a kiváltó okok közé sorolta a nyersanyagpiaci hatások mellett a gabonák világpiaci drágulását és a forint főbb devizákkal szemben tartósan gyenge árfolyamát is.

  • A Takarék AgrárTrend Index értéke 2022 harmadik negyedévében 29,6 pontra csökkent a 48 pontos skálán. Legutóbb a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 második negyedévében süllyedt 30 pont alá.
  • A mostani érték a megelőző negyedévihez képest 0,4, éves összevetésben pedig 1,8 pontos esést jelent.
  • A csökkenés 2021 decembere óta folyamatos, az áprilistól júniusig tartó időszakban mért 1,1 ponthoz képest azonban lassult az üteme. Továbbra sincs olyan termékpálya, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontot.

A kínálat szűkülése fűti a keresletet a szántóföldi ágazatokban

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza: búzából a KSH adatai szerint idén az átlagosnál egymillió tonnával kevesebb termett, ami hozzávetőleg 25 százalékos terméskiesést jelent. A kukorica esetében ennél is nagyobb, 40 százalékos kiesésre lehet számítani.

A piac az „árra vár"

A kukoricabetakarítás már megkezdődött, az első területeken a megszokottnak mindössze a felét éri el a termésátlag. Az erőteljes kereslet belföldi árfelhajtó hatását hosszabb távon viszont mérsékelheti az állattenyésztésben várható termeléscsökkentés – az ezzel járó kisebb takarmányigény –, továbbá az, hogy az élelmiszerpiacok is kevesebb kukoricát szívnak fel. Ellátási zavartól nem kell tartani, importból kipótolható a szükséges mennyiség, még ha esetleg rosszabb minőségű is.

Jelentős, 600 ezer tonnás, vagyis 35 százalék körüli terméskiesést okozott az aszály a napraforgó esetében is. A kiesett mennyiséget azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős. A harmadik negyedévben 32,2 ponttal ez a termékpálya mutatta a legpozitívabb képet az indexben, és egyike volt azon két ágazatnak, amelyen a jelenlegi környezetben is javultak a kilátások, 2,4 pontos erősödést mutatott.

Egyelőre minimális termeléscsökkentés az állati termékpályákon

A legfontosabb állati termékpályákon várhatóan hamarabb jelentkezik majd a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, a fehérje ugyanis magasabb rendű élelmiszer, amelynek fogyasztása mindig is költségesebb volt. A termeléscsökkentés egyelőre minimális mértékű. A takarmányárak emelkedését a feldolgozók részben beépítik az átvételi és az átadási árakba is, és az értékesítési árak is követik valamennyire az inputárak emelkedését.

Az árfolyamhatások ebben a szegmensben is érződnek, az energiaárak azonban jellemzően erősebben érintik az állattartókat, mint a többi ágazatot, így itt még nagyobb szerepük lehet az energiahatékonyság javítását célzó fejlesztéseknek. Különösen energiaintenzív tevékenység a tejfeldolgozás, ami meg is mutatkozott az ágazat harmadik negyedéves helyzetértékelésében: 2,9 ponttal 28,4 pontra gyengült. Az energiahordozók piacának alakulása mellett ebben közrejátszott az is, hogy télire lényegesen drágább lett az abraktakarmány a tavalyinál. A költségek szempontjából erős befolyásoló tényező lesz, hogy mennyire lesz hideg a tél.

Vegyes képet mutatnak a kertészeti termékpályák

A hajtatott kertészetek kilátásai a fogyasztás várt csökkenésének nyomán némileg borúsabbak lettek, a geotermikus fűtésre alapozott üvegházak azonban továbbra is versenyelőnyben vannak, és akár út nyílhat számukra új exportpiacok felé. A szőlő-bor ágazatban a végéhez közeledik a szüret, érkeznek az új borok. A termelők a korábbinál némileg kisebb mennyiségre számítanak. Várakozásaik szerint az idei évjárat nem lesz kiemelkedő. A gyümölcsök piacán a termésmennyiség jellemzően átlagos volt, a piac így a kereslet-kínálatot árazza. Az árak érdemben nem emelkedtek, az inputköltségek viszont igen. A várakozások mindazonáltal javultak: 0,9 ponttal 26,9 pontra erősödött az ágazat.

Rövid és hosszú távon is az infláció és az energia lesz a meghatározó

Napjaink meghatározó kérdése az infláció és az energia. E két tényező alapvető jelentőségű lesz 2023-ban is. A magyar mezőgazdasági termelés 70 százalékban kőolajszármazékokon alapul, de a többi között az abrakfogyasztó állattartásban, a konzerviparban és az élelmiszer-feldolgozásban jelentős mennyiségű villamos energiát és földgázt is felhasználnak. A műtrágyának pedig a fő alapanyaga a földgáz, amelynek piaca jelenleg erősen keresleti. Az inputanyagok beszerzésében a befolyó támogatáselőlegek jelenthetnek majd komoly segítséget a szektor, kiváltképp pedig azok számára, akiknek kiesésük keletkezett a nyári aszály miatt – vélekednek az MKB Bank és a Takarékbank elemzői, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedésének még nincs vége.

A drágulás üteme várhatóan némileg lassulni fog, de ahhoz, hogy a termelés jövedelmező legyen, áremelésre van szükség. Ellenkező esetben ellehetetlenülnek a termelők, a feldolgozók és az agrár-élelmiszeripar minden szereplője. Az élelmiszer-ellátás biztonsága azonban adott Magyarországon, nem kell hiányra számítani.