Alacsony kamatok, és alacsony szinten lévő kötvényhozamok: ezek fogják jellemezni a következő éveket. Miközben folyamatosan zúdul a piacokra a likviditás, különböző gazdaságmentő programokon keresztül. Az idei év nagy feladata Európában, hogy a politikai szereplők, a kormányok megfelelően felhasználják a tavaly év végén nagy nehezen megszületett, 750 milliárd eurós helyreállítási alapot – mondta a Reggeli Monitorban János Zsolt független pénzpiaci elemző.

A szakértő szerint megvan annak a kockázata, hogy a gazdaságok fellendülése magával hozza az infláció gyors emelkedését is, amit a vásárlók, a fogyasztók a saját bőrükön fognak érzékelni. Például csak a nyersanyagárak 2020-as bezuhanása hozhat idén az első negyedév végén egy ilyen hatást. A világpiaci olajárak most 150 százalékkal vannak magasabban, mint tavaly tavasszal.

A képen Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke

A jegybankárok azonban tavaly megállapodtak arról, hogy ilyen helyzetekben sem pánikolnak, és nem fognak a kamatokhoz nyúlni. A legutóbbi EKB ülés jegyzőkönyve szerint a tizenhét igazgatóból hét meg van győződve arról, hogy leghamarabb 2023-ban kell a kamatokkal foglalkozniuk. Így a kötvényhozamok is alacsonyan maradhatnak. A jegybankok kérik is a piaci szereplőket, hogy ne fogadjanak ellenük, vagyis ne shortolják a kötvényállományokat: úgysem lesz jelentős hozamemelkedés.

Bidenre várva

Az Egyesült Államokban a demokrata Joe Biden jövőbeli politikájával kapcsolatban még számtalan bizonytalansági faktor van, már ami a céges nézőpontot érinti. Itt elsősorban a társasági adó emelésre kell gondolni, de a korábbi megnyilatkozások szerint néhány hagyományos iparág, például az olajcégek feszülten figyelhetik, hogy milyen döntéseket fog hozni a következő adminisztráció. (Miközben a megújulókban utazók már szinte pezsgőt bontottak). Egy biztos, a tőzsdéken még a hurráoptimizmus dominál. Ennek oka a hamarosan érkező új amerikai gazdaságélénkítési csomag.

Amelynek megvalósítása január 20-a, Joe Biden beiktatása után célegyenesbe fordul. Összességében egy 1900 milliárd dolláros programról van szó, aminek egy részét ismertette tegnap a jövőbeli elnök. A bejelentések a Covid-védekezéssel kapcsolatos forrásokat, és a munkanélküliség letörésére vonatkozó pénzeket érintették, komoly piaci reakciót nem váltottak ki – magyarázza János Zsolt.

Az USA-ban egyébként ismét fellángolt a munkaerőpiaci helyzet, a január 9-ével zárult héten 965 ezren kértek első alkalommal munkanélküli segélyt. Ez augusztus óta a legmagasabb szám, elemzők csak 795 ezres növekedésre számítottak. A tengerentúlon a decemberi adatok szerint 6,7 százalék volt a munkanélküliség.

Impeachment lesz, nem lesz?

Eközben a Capitolium-ostroma óta feszíti az amerikai belpolitikát az a kérdés, hogy mi lesz a pár napig még regnáló elnök, Donald Trump sorsa. Elmozdítani őt nem sikerült, az elnök viszont megígérte, hogy rendezetten fogja átadni a hatalmat Joe Bidennek. Ennek ellenére komoly, országos szintű zavargások várhatók január 20-án, a beiktatási ceremónia napján. Az impeachment eljárás ettől függetlenül folyik tovább, annak kimenetele pedig a jövő szempontjából lehet érdekes.

Szerdán a demokrata többségű képviselőház megszavazta az alkotmányos felelősségre vonási eljárás megindítását (tíz republikánus politikus is igennel szavazott), a labda a szenátusnál pattog. A testület republikánus többségének vezetője azt mondta, hogy még nem döntötte el, hogy támogatni fogja-e a procedúrát. Mitch McConnell a képviselőházi szavazás után, azt írta: majd a szenátusban előadott jogi érvek alapján fog dönteni a kérdésben.

A képen Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus vezetője

A szenátus legkorábban január 19-én ülhet össze az ügyben, így az eljárás átcsúszna a demokrata Joe Biden beiktatása utáni időszakba. McConnel arról is közleményt adott ki, hogy a kongresszusnak és a kormányzatnak a jövő héten arra kell koncentrálnia, hogy lehetővé tegyék az új elnök biztonságos hivatalba lépését. Az impeachment eljárás célja, hogy Donald Trumpot eltilthassák közhivatal viselésétől, így nem indulhatna a 2024-es elnökválasztáson sem.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. János Zsolt független pénzpiaci szakértővel Nagy Károly beszélgetett.