A török devizaválságot gyakorlatilag Recep Tayyip Erdogan, mára már hírhedtté vált nyilatkozata robbantotta ki: a török elnök az előrehozott parlamenti választásokat megelőzően úgy nyilatkozott, hogy a majdani török elnöknek nagyobb kontrollt kell gyakorolnia az ankarai jegybank fölött. A befektetők ezt rögtön úgy értelmezték, hogy a török vezetés csorbítaná a jegybanki függetlenséget és ütni kezdték a helyi devizát. Erdogan a várakozásoknak megfelelően magabiztosan nyerte meg az elnökválasztást, a líra árfolyama pedig teljesen elszabadult.
Magyarországon és az egész kelet-közép európai régióban érzékeltette hatását a török fizetőeszköz elértéktelenedése. A forint június végén a 330-as szintet is elérte az euróval szemben, majd megragadt a 325 forintos tartományban, ahonnan az év végéig még egy kicsit vissza tudott erősödni, 323 forint alá. Varga Mihály pénzügyminiszter ekkor úgy nyilatkozott, hogy egy időre legalábbis búcsút inthetünk az erős forintnak. A gyenge hazai deviza az exportőröknek kedvezett, például a használt autó kivitelt is jelentősen megpörgette. A behozatal és a lakosság szempontjából viszont már nem jött jól a gyenge forint, az infláció is meglódult a nyáron, ugyanakkor csak részben az importtermékek ára miatt.
Visszatérve Törökországra, Erdogan választási győzelme után tovább tetézte a törökök gondját, hogy az Egyesült Államoknál is kihúzták a gyufát egy észak-karolinai lelkipásztor, Andrew Brunson börtönbüntetése miatt. Az összképhez hozzátartozik, hogy nem csak politikai színezetű volt a feltörekvő piaci devizaválság: az amerikai állampapírok ugyanis egyre kedvezőbb hozamokkal kecsegtettek, ezért egy jelentős tőkekivonás történt Európából a tengerentúl felé, miközben a fő kérdés az volt, hogy a Nyugat helyett kik lesznek Törökország hitelezői.
Erdogan a devizaválság kirobbanásakor globális pénzpiaci összeesküvést sejtett a háttérben, és a lakosságot kérte fel a válság kezelésére, euróban és dollárban lévő megtakarításaik átváltásával. Ugyanakkor egy idő után a fokozott piaci nyomás alatt elkerülhetetlenné vált a drasztikus kamatemelés, amit szeptemberben lépett meg a jegybank, a vártnál nagyobb mértékben. Más kérdés, hogy a döntés ellenére sem rendeződött a helyzet a félszigeten, sőt, továbbra is elég borúsak maradtak a várakozások a török gazdasággal szemben, annak ellenére, hogy a líra azért jelentősen erősödött decemberig.
A forint a 323-as szint alá is be tudott nézni az év végére, elemzők szerint jövőre várható akár egy jelentősebb visszapattanás is. A Magyar Nemzeti Bank a forint megtépázása ellenére is tartotta az alapkamatot, nem szigorított a monetáris politikáján. Törökországnál és főként Magyarországnál is rosszabbul járt azonban Argentína a feltörekvő piaci országok közül: a dél-amerikai ország csak IMF-segítséggel tudta valamennyire stabilizálni a gazdaságát.
