Nagy kérdés, hogy ki követi a múlt hét végén lemondott török alelnököt, Erkan Kilimcit a jegybank alelnöki posztján. Ha egy Erdoganhoz közeli jegybankárt neveznek ki, az tovább fokozhatja a befektetői kételyeket a jegybank függetlenségével kapcsolatban- mondta el az OTP Treasury üzletkötője rádiónk Reggeli Monitor című műsorában.

Kosztelnik Roxána szerint a legutóbbi két kamatdöntő ülés sem oszlatta el a felhőket: először a jegybank az általános piaci várakozás ellenére sem emelt kamatot, és most augusztusban is inkább a kereskedelmi bankok tartalékrátáján belüli deviza részarányt csökkentették. A híresen kamatellenes Recep Tayyip Erdogan szándéka tehát eddig érvényesült, bár már nem lehet tovább halogatni az alapkamat emelését-tette hozzá a szakértő. A 15 éves csúcson tetőző infláció, a háztartások és vállalatok devizaadóssága, és a török líra gyengülése nem konvencionális eszközökkel már egyre kevésbé tolerálható.

Rövidtávon enyhülést hozhat, ha sikerül normalizálni a viszonyt az Egyesült Államokkal. A 2016-os Erdogan elleni puccsban letartóztatott amerikai lelkipásztor körüli vita óta még jobban elmérgesedett a helyzet, már büntetővámok is életbe léptek a két ország között. Kosztelnik Roxána szerint, ha itt előrelépés történne, azt pozitívan értékelné a piac. Ettől függetlenül a gazdasági problémákat csak hitelfelvétellel és kamatemeléssel lehetne orvosolni. „A GDP 5 százalékán áll a török folyó fizetési mérleg hiánya, s bár ez 4 százalékra csökkenhet, égető szükség van a külső forrásokra”. A baj mindössze annyi, hogy Törökországnak 200 milliárd dollárra lenne szüksége, Katar viszont például csak 15 milliárdot tudna biztosítani segítségként. Így elképzelhető, hogy mégis Európa felé kell tekintenie Törökországnak. A törökök kezében ütőkártyaként ott van a 2016-os menekültügyi megállapodás, amit még felhasználhatnak az európai segítségnyújtás érdekében- tette hozzá az elemző.

Még rosszabb a helyzet Argentínában, mint gondolták

Nem nyugtatta meg a piacokat, hogy Argentína a tervezettnél hamarabb hívhatja le az IMF hitelt. A Nemzetközi Valutaalap és a dél-amerikai ország májusban állapodott meg a segítségről, ugyanakkor a 2019-es költségvetés tervezése miatt az argentinoknak még korábban lenne szüksége a hitelre. Bár Argentína legutóbb is 1500 bázisponttal, 45 százalékról 60 százalékra emelte az alapkamat szintjét, a belső intézkedések már nem hoznak átütő eredményt. A peso tovább gyengül, és az infláció sem lassul.

Legalább az argentin kormány elismerte felelősségét a mostani válságban, ami előrelépésként értelmezhető- mondta el Kosztelnik Roxána. Az OTP Treasury üzletkötője szerint sikerül megegyeznie Argentínának az IMF-fel, a mentőcsomag pedig kilábalást hozhat a jelenlegi helyzetből. Szemben a törökökkel, ahol egyelőre még nem látszik a kiút.

A műsorban emellett az észak-európai országok monetáris politikájáról is szó volt, például arról a Svédországról, amely a kontinensen egyedüli országként tartja még mindig negatív tartományban az alapkamat szintjét.