Molnár Dániel az augusztusi 3,4 százalékos éves inflációs adatokról kifejtette: előzetesen 3,6%-ra számítottak. Idén nem ez az első hónap, amikor fölé becsülték előzetesen a mutatót. Ez annak köszönhető, hogy az év elején vártakhoz képest kedvezőbbek az árfolyamatok.
„Ha az augusztusi inflációt termékcsoportonként nézzük, az élelmiszerek továbbra is visszafogják az áremelkedés ütemét. A mezőgazdasági árak is csökkennek, valamint az ipari termelői árak alapján sincs még egyelőre árnyomás. Ugyanakkor idén nem volt annyira kedvező a mezőgazdasági termelés, ami lehet, hogy fog kisebb drágulást okozni a következő hónapokban" – részletezte.
Részben a tartós fogyasztási cikkeknél is látható egy fékező hatás. „A fogyasztók továbbra is óvatosan vásárolnak, ami visszatükröződik a gyengébb kiskereskedelmi adatokban, és ez pedig visszafogja az árazási lehetőséget a vállalati oldalról. Csökkentek még a háztartási energiaárak, valamint augusztusban az üzemanyagárak is. Egyetlen egy termékcsoport van, a szolgáltatások, amelyek felfelé húzzák az inflációt. Itt az augusztusi növekedés eléri a 9,5 százalékot" – tette hozzá.
Fékezte az árfigyelő az élelmiszerárak emelkedését
Az interjúban szó volt a Makronóm Intézet elemzéséről is, amely szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerárak növekedését az Árfigyelő működése, 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését.
A rendszer bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét. A teljes gazdaság inflációját pedig 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál – mondta Molnár Dániel. Szajlai Csaba interjúja.
