– Miért érdemes Budapestről Miskolcra utazni, mi az, amit nem láthatunk a főváros színpadain, de Miskolcon igen?

– Való igaz, hogy a magyar együttesek többsége Budapestre is elviszi a darabjait, gyakran a Nemzeti Táncszínház ad otthont a bemutatóknak. Az idei Horizont Fesztivál egyik külföldi vendégszereplőjét, az olasz Centro Nazionale di Produzione della Danza társulatot Fático című darabjával a Nemzeti Táncszínházzal közösen hívtuk meg.

A másik figyelemre méltó előadást Thomas Bianca feltörekvő művész készítette, aki ugyan dortmundi születésű, de a gyermekkorát Miskolcon töltötte. Tavaly végzett a bécsi színiakadémia rendező szakán, és a Mesterséges intelligencia és Ábel című vizsgaprodukcióját több külföldi fesztiválra is meghívták. Ő most kimondottan erre a fesztiválra készít egy mozgásszínházi projektet Measurement címmel. És az a darab, amelyet nem láthatnak Budapesten, az Bytomból jön. A tízéves lengyel Rozbark Színház hozza el, amely a város egykori iparnegyedének nevét vette fel és fő törekvése, hogy lebontsa a színház és a tánc közötti határokat. A Kései szerelmesek a hold havában című produkciójukat mutatják be.

A Miskolci Balett a nyitó napon Háry János című előadásával mutatkozik be Dávid Patrik címszereplésével, és noha a gyerekeknek szól, de a felnőttek is szívesen jönnek rá. A miskolci balett gyerekdarabjainak sorában korábban már ott volt a János vitéz, A helységkalapácsa, A Rózsa és Ibolya. A mostani szépirodalmi feldolgozásunk is a híres angol Monty Python formáció abszurd humort képviselő stílusában szültetett meg. Gyakran maguk a szülők is élvezik ezeket az előadásokat. Báboznak, énekelnek, mondják a szöveget a táncosok, tehát nagyon izgalmas előadások. Volt olyan darabunk, amelyiket kimondottan felnőtteknek nagy színházban is el kellett játszanunk. Reklamáltak, hogy ne délelőtt 11-kor adjuk elő, amikor a munkahelyükön vannak, hanem tegyük be esti előadásba is.

A fesztiválon egy másik gyerekdarabot vagy fogalmazzunk úgy, hogy babadarabot is láthat a közönség  A Fitos Dezső Társulat 0-4 év közöttiek számára készítette a közös játékkal fűszerezett Tündérhinta produkciót. Ezeket az előadásokat a gyerekek is rettenetesen élvezik, főleg azért, mert a tánc viszonylag nehezen befogadható, de ha elmondják a szöveget, akkor könnyebben megértik. Jövőre a Miskolci Balett a Toldit tervezi színre vinni.

– Gyerekdarabokon kívül a Horizont Fesztivál produkciói nehezebben dekódolható kortárs darabok, olyan alkotók művei, akiknek bőven van mondanivalója jelenünk problémáiról. Nagy a kontraszt, de nagy a választék is.

– Így van, igyekszünk olyan külföldi együtteseket meghívni, amelyek újszerű mozgásvilággal és megfogalmazással érkeznek. A hazai együttesek pedig mindig nagyon magvas, problémákat boncolgató előadásokat hoznak. Jön az Inversedance - Fodor Zoltán társulat, egy olyan darabbal, amely Szabó Lőrinc előtt tiszteleg Te meg a világ címmel. Feledi János Molnár Ferenc Liliom című művét viszi táncszínpadra azonos címmel. A jobbára külföldön alkotó Fehér Ferenc egy nagyon izgalmas időutazással a disco korszakba visz el minket a táncélet ikonikus doyenjével Lőrinc Katival, Pál Zoltánnal és saját magával Disco 142 címmel. A Pécsi Balett talán legtöbbet játszott darabját a középkori diákdalokra épülő Carl Orff művet saját víziójában állotta színpadra.

– Miskolcon a színpadi táncművészet nem rendelkezik olyan mély gyökerekkel, mint a vidéki városok közül például Pécs, Győr vagy Szeged. A Horizont Fesztivál elindításával az volt az egyik cél, hogy szép lassan megnyerje a műfaj magának a város közönségét, és ne csak a könnyedebb előadásokon, hanem a kortárs darabokon keresztül is. Hogy látja, mostanra mennyire sikerült ezt elérni?

– Ha modern kortárs táncszínházi előadást szeretnének nézni a miskolciak, akkor be kell ülniük az autójukba vagy fel kell szállniuk a vonatra, és el kell utazniuk Budapestre. Alapvetően az volt a szándékunk ezzel a fesztivállal, hogy elhozzuk ide a műfajt, és lássák a nézők a kortárs darabok többrétegűségét. Azt veszem észre, hogy az elmúlt nyolc évben büszkén mondom, hogy kialakult egy nagyon határozott, erős mag a fesztivál körül. Ma már nem kell kivattázni az előadásokat, hanem ezeknek az előadásoknak a 90 százaléka már pótszékes. Elkezdték megszeretni, érteni a kortárs tánc műfaját, még akkor is, ha az néha jóval bonyolultabb a megszokottnál, gondolatébresztő.

– Mennyiben tud a színház és a balett társulat is építeni a Miskolci Egyetem kampuszára? Hiszen az ottani nyolc kar között van művészeti is. Hatalmas nagy egyetemi város.

– Így van, rengeteg fiatal van. Emlékszem, erre már a kilencvenes évek elejétől Hegyi Árpád Jutocsa igazgatói korszakában is törekvés volt. A színház mindig igyekezett jelen lenni a kampuszon, tartott előadásokat, beszélgetéseket, egyetemistákkal. De ez egy nagyon zárt közeg. Nem azt mondom, hogy nem jönnek be hozzánk, de sokkal kevésbé, mint a városlakók. Érdekes, hogy főleg külföldi diákok, jobbára ázsiaiak látogatják gyakrabban a színház eseményeit. Remélem az április 22-től 26-ig tartó Horizont Fesztivál 12 produkcióját is szívesen látogatják majd.

HA NINCS IDŐD ELOVASNI, HALLGASD MEG! - Táncverzum a TrendFm-en!

Képek: Háry János - Miskolci Balett - Gálos Mihály Samu fotói