A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti és intézményeket felügyelő főosztálya főként a piaci visszaélésekkel foglalkozik. Igyekszik ezeket felderíteni, megakadályozni, a későbbi elkövetést megelőzni. Maga a pénzügyi közvetítőrendszer pénzügyi szolgáltatásokat ajánl. A rendszerben vannak olyan szereplők, akiknek megtakarítása van, azaz átmenetileg felesleges pénze, és vannak olyanok, akiknek pénzre van szüksége. A magánszemélyek mindkét oldalon állhatnak. Ha pénzre van szükségük akkor hitelt vesznek fel, ha pedig megtakarításuk van, akkor lehetséges, hogy befektetést szeretnének eszközölni.
Mi adja a biztonságot?
Maga a pénzügyi közvetítő rendszer – bankok, brókercégek, biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások összessége – beáll a kettő közé. A megtakarításokat begyűjti és megpróbálja tovább csatornázni azok felé, akiknek erre szükségük van. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer megfelelően el tudja látni a feladatát, a szereplőket Magyar Nemzeti Bank engedélyezi és ellenőrzi. Megnézi például azt, hogy megfelelő tőkével rendelkeznek-e, vagy van e megfelelő szaktudásuk. Majd regisztrálja őket.
A közvetítőknek bizonyos garancia-intézményekbe is be kell lépniük. (OBA, BEVA) Ezek az intézmények azt garantálják, hogy ha netán valamelyik pénzügyi közvetítő csődbe megy, és elvész olyan vagyon, amelyet ő kezelt, de az ügyfelek tulajdonát képezi, egy bizonyos korlátig megtérítik a kárt az ügyfelek részére. Ez adja többek között a biztonságot a rendszerben.
Ki mivel foglalkozhat?
A bankok foglalkozhatnak mindennel, de fő tevékenységük a betétek gyűjtése, majd ezek továbbadása hitelként. De egyéb tevékenységeik is vannak, így a bankok és a brókercégek tevékenysége között például van némi átfedés. A bankok ugyanis mindennel foglalkozhatnak, a brókercégek viszont csak bizonyos befektetési tevékenységekkel. A brókercégek betétet például nem gyűjthetnek.
A biztosítók egy másik fajta, különleges pénzügyi szolgáltatást nyújtanak. Különböző kockázati csoportokat hoznak létre, felmérik ezek kockázatát, várható veszteségeit. Majd ennek megfelelő áron biztosítják a szereplőket a különböző káresemények ellen. Vannak még egyéb pénzügyi intézmények, amelyek például záloghitelezésre vagy követelések vásárlására szakosodtak.
Kockázatok itt, veszélyek ott
Mindegyik pénzügyi közvetítő cég közös tulajdonsága azonban, hogy a tevékenységük engedélyhez kötött és meghatározott szabályok szerint kell működniük. Vannak, akiknek nincs engedélyük, mégis úgy hirdetik magukat, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Előfordulhat, hogy némelyik csak tájékozatlanság miatt nem kért engedélyt, amúgy tisztességes szándékkal kínálják a szolgáltatásukat. Ez azonban a ritkább eset. Jellemzően inkább arra megy ki a játék, hogy az ilyen cégek megpróbálják megkárosítani azokat, akik náluk pénzt helyeznek el.
 |
| Kamrás Gábor a Privátbankár.hu Pénzügyi Tudatosság Diákfórumának kaposvári állomásán. Fotó: Privátbankár.hu |
Az egyes pénzügyi termékeknek azonban önmagában is vannak kockázataik. Például ha valaki a tőzsdén részvényt lesz, azon nyerhet is és veszíthet is. Ezt fel kell vállalni, ha részvényt vásárolunk. Közgazdasági alapvetés, hogy kisebb kockázattal alacsonyabb hozamokat, magasabb kockázattal pedig magasabb hozamokat lehet elérni.
A bankbetéteket például a bank és gyakran garanciális intézmény is garantálja. Biztos, hogy a befektetett tőkén felül valamennyi kamatot is el fogunk érni, de ez várhatóan nagyon alacsony lesz. Hogyha magasabb kockázatú befektetést szeretnénk, akkor nyilván magasabb a hozam elvárásunk is – ez történik például akkor, amikor tőzsdei részvényeket vásárolunk. Az utóbbi pár évben is voltak olyan részvények, amelyeket meg lehetett vásárolni 50-60 forintért darabonként, majd pár év múlva 1200 forintot értek - de ez persze kétesélyes dolog. Ugyanilyen módon előfordulhat ugyanis, hogy az 50-60 forintos részvény később majd csak két forintot ér. Ez a kockázat lényege: nincsen arra garancia, hogy nyerni fogunk.
Nem biztos, hogy a te hibád, ha nem érted
Ezt takarja az, hogy magukban a termékekben is rejlenek kockázatok. Pénzügyi termékből pedig nagyon sokféle van. A strukturált termékeknél például sokféle kockázat van egybe csomagolva, ezeket sokszor még a szakemberek is nehezen értik meg, látják át - hát még a kisbefektetők… Ha valamit nem értünk, az lehet hogy nem is a mi tájékozatlanságunk következménye. Lehet, hogy egyszerűen túl van bonyolítva a termék,, vagy hogy olyan tényezőktől függ az árfolyama, amikre nincs rálátásunk. A strukturált termékekbe befektetni nagyon meggondolandó emiatt.
A következő kockázat a fogyasztók viselkedéséből fakadó kockázat. Ilyen lehet a tapasztalat hiánya, a csekély pénzügyi ismeretek, az információelérés korlátozott lehetősége. Ezek a kockázatok felmerülnek akkor is, ha legális szolgáltatók nyújtanak számunkra pénzügyi szolgáltatást, akik működése engedélyezett - akikkel „minden rendben van”. További kockázatok származnak azonban a jogosulatlan működésből.
Így végződik egy csalás
A jogosulatlan vállalkozások többsége arról szól, hogy megpróbálják a megtakarításainkat valamilyen módon lenyúlni. Számos ilyen céget találunk az interneten, akikre semmiképpen sem szabad pénzt bízni.
Előfordulhat, hogy egy ilyen cégnél befektet valaki, és nagyon sokáig úgy tűnik, minden rendben van. A befektetést látszólag nyilvántartják számlánkon, az árfolyama kedvező irányba változik, a kimutatások tetszetősek. Egészen addig, amíg fel nem akarjuk venni az érte járó pénzösszeget.
Ekkor általában különböző problémák merülnek fel. Például leáll az illető cég számítógépes rendszere, ezért pár nappal későbbre ígérik a kifizetést. Azután esetleg más gond lesz, majd teljesen elérhetetlenné válnak. A lényeg az, hogy nem fogunk többé hozzájutni a pénzünkhöz. Gyakorlatilag a teljes befizetett tőkét elbuktuk. A cég pedig arra törekszik, hogy ez minél később derüljön ki számunkra.
Mik a gyanús jelek?
Ezeknek a cégeknek jellemzően offshore hátterük van. Így esélyünk sincs arra, hogy magát a cégtulajdonost megtaláljuk. A legtöbbször csak egy internetes oldallal találkozunk, és még annak a regisztrációja is lehet névtelen. A Magyar Nemzeti Bank sem mindig tudja őket megtalálni.
Mik azok a gyanús jelek, amelyek arra utalnak, hogy meg akarnak minket vezetni? Egyrészt nagyon megtévesztő nevekkel szoktak operálni. Néha már megszűnt, híres cégek nevét veszik fel. Máskor a márkás fogyasztási cikkeknél is megfigyelhető módon egy híres cég nevéhez nagyon hasonló márkanevet használnak. Módosítják kissé a nevet úgy, hogy az eredetihez nagyon hasonló legyen, mégis kicsit más. Például ha a “Citibank” nevét y-nal írják, hasonló logót is használnak, akkor az emberek nagy részét már meg tudják téveszteni.
Nagyon agresszívak, mindenütt ott vannak. Például rengeteg olyan “beszámolót”, burkolt hirdetést láthatunk, ahol különböző személyek azt taglalják, milyen óriási összegeket nyertek Forex (határidős deviza) ügyletekkel. “Szinte semmit nem kellett csinálnom mégis hetente több ezer eurót kerestem vele” – ez a legtöbbnek a lényege. Hihetőnek látszó csodatörténetek, amelyek a valóságban nem működnek. Mindegyik csak beetetés.
Ismerd fel az ősi rablótaktikát!
Van egy régi taktika, amelyre nemcsak a befektetéseknél, hanem más nagy értékű vásárlásoknál is érdemes figyelni, mint az ingatlan, az autó. Azt a látszatot keltik, hogy egy nagyon jó ajánlatra már vannak jelentkezők, és azé lesz, aki gyorsan dönt - így időzavarba hoznak bennünket. Például azt mondják, hogy egy órán belül választ kell adnunk, különben elviszi más a terméket. De az egész célja csak az, hogy vásárlásra késztessenek, beugrassanak valami nagyon jó vétel színlelésével.
Ilyen rövid idő alatt azonban soha nem szabad komoly befektetési döntéseket hozni. Akár befektetésről, akár autóról vagy ingatlanról van szó, mindig hagyjunk magunknak elegendő időt arra, hogy alaposan megvizsgáljuk az ajánlatot és átgondoljuk a dolgot. A nagy értékű termékeket lehetőleg szakemberrel is vizsgáltassuk meg, a lakást statikussal, az autót autószerelővel.
A befektetés esetén pedig alaposan nézzünk utána, hogy az adott termék létezik-e és milyen kockázatai vannak. Tudjuk-e vállalni azt az esetleges veszteséget, ami ennek a befektetésnek a megvásárlásával rossz esetben származhat. Nem veszélyezteti az egzisztenciánkat? Milyen limitek mellett vásárolhatunk meg egy befektetést a mi helyzetünkben?
Mit tanulhatsz a Wall Street farkasából?
A Wall Street farkasa című filmben is a korlátozott idejű ajánlat taktikáját alkalmazzák, de még több mást is. Látható, hogy telefonon mindent el lehet intézni, el lehet magyarázni és sok mindenről meg lehet győzni az embereket. Akkor is, ha az iroda valójában egy bódéban van. A bemutatott befektetés-értékesítési technika a gátlástalan hazudozáson alapul. Nagyon meggyőzőek tudnak lenni, minden nagyon hihetően hangzik. Megfelelő apparátus áll mögöttük és pillanatokon belül ki tudják fosztani az embereket. Lehet, hogy sokszor nem sikerül nekik, de időnként, előbb-utóbb rendszerint igen.
Kamrás Gábor elmondta: a Magyar Nemzeti Banknak is volt már több hasonló esete. Volt, amikor hidrogéncellás motort ígért egy magyar részvénytársaság a befektetőknek, de a prototípus helyett csak egy Moszkvics gépkocsit találtak egy fészerben...
Informáljuk le őket!
Az engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók esetében tehát a kockázatok kiemelkedően magasak. Valójában azt, hogy melyik cég rendelkezik engedéllyel és melyik nem, nagyon egyszerűen le lehet ellenőrizni. A Magyar Nemzeti Bank honlapján van egy kereső a piaci szereplőkhöz, ahol beírhatjuk a cég nevét. De még jobb lehet az adószámot használni, mert az akkor is megmarad, ha az illető cég esetleg nevet változtatott.
Az eredmény megmutatja, hogy a vállalkozás jogosult-e pénzügyi tevékenységet végezni, vagy sem. Ha pedig igen, akkor pontosan milyen tevékenységre van felhatalmazása.
Ha olyan céget találunk, amely pénzügyi szolgáltatásokat hirdet és nincs engedélye, akkor érdemes erre felhívni a Magyar Nemzeti Bank figyelmét. Erre is van egy menüpont a szervezet honlapján. Itt bejelentést lehet tenni engedély nélküli tevékenység gyanújával. A bejelentést telefonon és más csatornákon is meg lehet tenni.
A szervezet alaposan kivizsgálja az ügyet és ha a gyanú megalapozottnak bizonyul, eljárást indít. Megbüntetheti az illető céget, eltilthatja a tevékenységtől, büntetőfeljelentést tehet a rendőrségnél. A kiszabott pénzbüntetés segítségével elvonhatják azt a hasznot, amit az illető cég az illegális tevékenységével szerzett.
Ha azonban már károsultak is vannak, akkor az MNB dolga nagyon nehéz. A jogosulatlan elkövetők által okozott kárt ugyanis semmilyen garanciaalap nem téríti meg, ezt elvileg polgári peres eljárásban lehet követelni. De az említett okok miatt, mint az offshore működés, ez a gyakorlatban nem sok sikerrel kecsegtet. Egy-egy súlyosabb esetben pedig nem ritka, hogy több száz vagy több ezer károsult is van, a kár pedig milliárdos nagyságrendű - mondta el a Pénzügyi Tudatosság Diákfórumon az MNB szakértője.
