A logisztikai tervezés hiányának csapdája

A társaságok általában a fő tevékenységükre fókuszálnak, a logisztika számukra inkább csak költségtétel szokott lenni. Termelő berendezésekbe szívesen fektetnek, de a logisztika esetében elsőre gyakran csak a gépesítés és a tárolás jut az eszükbe. Az eszközöket (állványok, targoncák stb.) szállító cégek tanácsadói szinte kivétel nélkül úgymond kielégítik ezt az igényt, de az anyag- és információáramlást, illetve annak jellemzőit, egyéb eszközigényeit nem vizsgálják kellőképpen, általában nem készül komplett folyamatterv - olvasható az IoT Zóna oldalán.

Sokan egyszerűsítik a feladatot: túlzsúfolják a raktári állványokat, így nem marad elég hely a manipulációs feladatok elvégzésére, és esetenként le is kell aztán bontaniuk az állványzat egy részét. Sokszor olyan kérdések sem kerülnek előtérbe, amelyek az anyagáramlásról és azok jellemzőjéről, a raktárban dolgozó emberek számáról, elvárt tudásukról, az elvégzendő feladatok priorizálásáról, ütemezéséről szólnak. Így könnyen épülhet olyan raktártechnológia, amely csak komoly kompromisszumok mellett képes ellátni feladatát – nagyobb létszámmal, magasabb költségek mellett.

„Nem lehet egy raktárban úgy gondolkodni, mint ami csupán egy tároló. A teljes folyamatot előre kell ismerni, modellezni, adott esetben szimulációt futtatni. E nélkül óriási a hiba esélye, és hatalmas a tét is, hiszen százmilliók úszhatnak el”- véli Pári Róbert, a QLM raktárlogisztikai megoldásokkal foglalkozó cég ügyvezetője.

(A kép forrása az IoT Zóna oldala)

A szoftvercsapda

Nincs raktárlogisztika jól funkcionáló raktári szoftver nélkül. A cégek azonban gyakran csak egy vállalatirányítási (ERP) rendszer korlátozott funkcionalitású raktármodulját használják. Egy nagy komplexitású raktár működésének alapja egy raktárirányítási szoftver (WMS, azaz warehouse management software), amely nemcsak dokumentál, mint a legtöbb program, hanem irányítja a munkát, testre szabja a feladatokat, levezényli és ellenőrzi azok végrehajtását.

A szoftver tudja, hogy milyen logika alapján érdemes az árut tárolni, mozgatni. Észleli, hogy lassan forgó vagy gyorsan forgó áruról van szó, minden lépése algoritmusok által vezérelt. Akár azt is felajánlja egy-két hónapnyi adat alapján, hogy egy korábban lassabban forgó terméket átsorol a gyorsan mozgók közé. A raktárvezető dönt, hogy elfogadja-e a program javaslatát, vagy sem.

A piacon létezik néhány kisebb magyar raktárirányítási szoftver, amelyek funkcionalitásban átgondoltabbak, de ezen szoftverek mögött jellemzően egy-egy ember áll, aki egy személyben a szoftverfejlesztő, projektmenedzser, bevezető szakember, azaz minden funkciót együttesen ő látna el. Ha vele valami történik, akkor a szoftver jövője és a raktár működése is kérdéses lehet. A másik végletet a nagyon drága külföldi szoftverek jelentik, amelyek sok cég számára megfizethetetlenek. Pári Róbert szerint egy jó WMS-sel válik igazán élővé a raktár, de élővé is csak akkor válik, ha van mögötte gyakorlatorientált tervezési tudás.

A teljes cikket a az IoT Zónán érhetik el!