A megkérdezettek 85 százaléka 15 évnél idősebb ingatlanban lakik, 58 százalékuk családi házban, a jellemző lakóingatlan-méret 51-100 négyzetméter közötti (válaszadók fele). Budapesten és a megyeszékhelyen nagyobb arányban élnek újépítésű vagy 10 évesnél nem idősebb ingatlanokban.
Költözés vagy felújítás?
A felmérésben résztvevők egynegyede tervez másik ingatlanba költözni, 30 százalékuk újépítésű, 70 százalékuk használt ingatlan vásárlásán gondolkodik. Azok közül, akik újépítésű ingatlanba költöznének, 34 százalék azt nyilatkozta, hogy a család bővülése a legfőbb indoka a költözésre, 24 százalék munkalehetőség miatt költözne új településre, 21 százalékuknál pedig az energiahatékonyság lenne a váltás indoka. A használt ingatlant választók közül 33 százalék számára a környezetváltozás motiválná a döntést, ez követi okként a családbővülés és a munkalehetőség új településen (24, illetve 16%).
A válaszadók kétharmada végzett felújítást ingatlanján az elmúlt 5 évben. Földrajzi megoszlás tekintetében Közép- és Dél-Dunántúlon jellemzőbb volt a felújítási kedv, valamint az iskolázottsággal emelkedik azok aránya, akik felújítottak. A felújítók négyötöde 3 millió forint alatti összegben végzett/végeztetett munkálatokat, 65 százalékuk részben vagy egészben kivitelező segítségét vette igénybe hozzá. A korszerűsítés céljait tekintve az energetikai fejlesztés és az állagmegőrzés áll az élen, de fontos eredménynek tartják az ingatlan esztétikai értékének növelését is.
A közelmúltban felújítást nem végzők csaknem fele tervez felújítást az elkövetkező 1-2 évben, leginkább állagmegőrzés céljából, de az energetikai korszerűsítés is kedvelt célkitűzés. A felújítást még csak most tervezők 64 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy teljes egészében kivitelezővel vagy részben kivitelezővel végeztetné el a szükséges munkákat. A válaszadók 34 százaléka csupán 100-500 ezer forint közötti összeget szánna felújításra, 3 millió forint feletti költséggel egynegyedük tervez.
Miből finanszírozzuk?
A tervezett korszerűsítést legnagyobb arányban a megtakarított pénzükből (73%), illetve az adott havi fizetésükből (33%) finanszíroznák a megkérdezettek. Kölcsönt a válaszadók 29 százaléka venne igénybe, de csak 16 százalék döntene piaci alapú hitel mellett. A kutatásból az is kiderül, hogy Budapesten és Pest megyében, valamint a 18-26 éves korosztály venne igénybe legszívesebben kamatkedvezményes hitelt.
Szempont lett az energiahatékonyság
A felmérés a környezetvédelem és az energiahatékonyság fontosságát, szerepét is vizsgálta. A megkérdezettek 62 százaléka fontosnak tartja, hogy környezettudatos legyen az otthona, mert ezáltal csökkennek a rezsiköltségek is. A 18-26 éves, megyeszékhelyen élők között magasabb azok aránya, akiknek alapvetően fontos a környezetvédelem. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor nem tudja, milyen energetikai besorolásba tartozik otthona, és 60 százalékuk az energetikai tanúsítvány előnyeit sem ismeri. A kutatásban résztvevők 24 százaléka biztosan igénybe venné, 46 százalékuk megfontolná, ha energiahatékony ingatlan vásárláshoz vagy ilyen célú felújításhoz kamatkedvezményes hitelt vehetne igénybe.
