Magyarországon több mint 2 millióan dohányoznak, amely a felnőtt lakosság arányához képest elég magas szám. Ráadásul a cigarettafüst a dohányos környezetében tartózkodókra is káros hatással van. Ezért a dohányzás társadalmi szintű probléma, amely sajnos mindenkit érint, dohányzókat és nem-dohányzókat egyaránt, így jó, ha pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mi is az a cigarettában, ami a fő károkat okozza.
A tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem a cigaretta égése során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. A dohányfüstben található közel 7 ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ilyen például a cianid, az ólom és a formaldehid. Ezek a vegyi anyagok a cigarettafüst tüdőbe történő belégzésével jutnak be a véráramba és fejtik ki egészségre káros hatásukat. A nikotin ugyanakkor szintén nem veszélytelen: erősen addiktív hatású anyag, emellett pedig például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
Ezért, ha nem dohányzol, semmiképpen se kezdd el! Ha már cigarettázol, akkor pedig minél hamarabb szokj le róla, hiszen hosszú távon kizárólag a dohány- és nikotin tartalmú termékek teljes és végleges elhagyásával csökkenthetőek 100 százalékban a dohányzás ártalmai! A dohányzás minden formája káros. Éppen ezért mindenben támogatni kell azt, aki szeretné abbahagyni a dohányzást, hiszen azzal tehetünk a legtöbbet a saját és környezetünk egészségéért, ha minél előbb felhagyunk vele.
A cigarettázás ráadásul a bőrünkre és a fogainkra is káros hatással van. A dohányzás felgyorsítja az öregedést: a bőr ráncosodását és kiszáradását, a pigmentfoltok kialakulását. Emellett elszínezi a fogakat, fogágygyulladást okoz, amely a kellemetlen lehelet mellett hosszabb távon a fogak elvesztését is okozhatja.
Amennyiben az ismert egészségügyi kockázatok ellenére valaki mégsem hagyja abba a dohányzást, úgy érdemes hiteles forrásból tájékozódnia az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek olyan füst és égés nélkül működő technológiák, amelyek a cigarettánál akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Ilyen például a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna, az e-cigaretta vagy a dohányhevítéses technológia, melyekben közös, hogy használatuk során nem jön létre égés, így nem keletkezik füst sem, amely a benne található káros anyagok miatt a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek fő okozója. A károsanyag-kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggést jelenleg még kutatják, ennek vizsgálatára hosszú távú kutatások szükségesek.
A dohányfüst ráadásul beleivódik a ruhánkba, hajunkba, ha pedig otthonunkban cigarettázunk a falakból még újrafestéssel is nagyon nehéz kiűzni.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen technológiák célja nem a leszokás támogatása, hanem az ártalomcsökkentés azon felnőttek számára, akik az ismert kockázatok ellenére is tovább folytatják a dohányzást, mutatott rá állásfoglalásában a brit állami egészségügyi hatóság (PHE). Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek, hiszen tartalmaznak például nikotint, amely a függőség kialakulásának elsődleges okozója, emellett vérnyomás-és pulzusnövekedést is okoz.
A füstmentes technológiákról szóló hiteles információk megismerésének lehetősége az ártalomcsökkentés keretében fontos szerepet játszhat; azonban azt szem előtt kell tartani, hogy természetesen az a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- és nikotin tartalmú terméket, hiszen hosszú távon csak ezek teljes elhagyásával tudjuk teljes mértékben lecsökkenteni a dohányzás ártalmait.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Szerző: Dialogue Creatives
