A digitális átállás és azon belül a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása napjaink egyik legfontosabb témája, amely komoly hatással van a gazdaságra és az államigazgatásra. E témakör köré épült a szakmai konferencia. Az esemény helyszíne a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt, ahol a szakma vezető képviselői a digitális jövővel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Az előadók közt voltak a KIM, az NKFI Hivatal, és a NAV, valamint a BME, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat e területekért felelős vezetői, a vállalatok részéről pedig a Deloitte és a Stradamus tanácsadó szakértői.
A rendezvényen kiemelték: a gazdaság digitális átállása és az MI egyre kiterjedtebb alkalmazása kiemelt figyelmet kap mind a hazai, mind az európai pályázati források elosztásakor. A konferencia bemutatta, milyen eszközökkel ösztönzi az állam a gazdaság szereplőit az MI alkalmazására, hogyan növelheti az MI az államigazgatás hatékonyságát; és felhívta a figyelmet arra is, hogy számos kitörési lehetőség rejlik ezen a területen.
Jönnek az MI mesterképzések
A BME Q épületében rendezett konferenciát házigazdaként Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy nemrégiben folytak le az egyetemek közt azok a tárgyalások, melyek eredményeként az ország szinte valamennyi informatikai felsőoktatási intézménye MI témájú mesterképzési szakot indít összehangolt tantervvel és követelményrendszerrel.
Egyes intézmények már 2025 februárjában, mások jövő év szeptemberében indítják ezeket az új képzéseket, amelyek során szorosan együttműködnek az iparági szereplőkkel. Bevezetik az úgynevezett mikrotanúsítvány-rendszert is, amelynek keretében rövidebb tanfolyamok elvégzése után államilag is elismert tanúsítványt kaphatnak azok, akik például digitális készségeket vagy akár egy rövidebb mesterséges intelligencia alaptanfolyamot teljesítenek. Azok számára, akik továbbtanulnak, ezek a mikrotanúsítványok kreditet érnek majd, ha a témához kapcsolódó felsőoktatási képzésre mennek tovább e tanfolyamok hallgatói.
Fókuszált és hatékony MI-stratégia szükséges
Szinte minden előadó hangsúlyozta, hogy az állam szerepe az együttműködés erősítésében rejlik. Kiemelték, hogy az állam maga is viszonylag új szereplő a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ezért mind az egyetemekkel, mind a vállalati szakértőkkel és tanácsadókkal együttműködve érdemes dolgozni azon, hogy az ország digitalizációs stratégiája, különösen az MI terén, fókuszált és hatékony legyen.
Ez különösen fontos egy olyan kritikus területen, mint a mesterséges intelligencia, hiszen jelenleg Magyarországon az emberek mindössze 3 százaléka használja aktívan az MI-t, míg az EU-ban ez az arány 7 százalék. Bár egyik érték sem magas, mindkettőn javítani kell – hangzott el a rendezvényen.
Az állam aktívan segítse az ökoszisztémát, teremtsen piacot
Elhangzott, hogy az állam saját működésében is számos területen alkalmazhatna mesterséges intelligenciával támogatott informatikai megoldásokat. Több hozzászóló és szakértő is támogatta azt az ötletet, hogy az állam – sikeres nemzetközi példákat követve – nyílt innovációs szerepet vállalhatna a mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdításában. Ez azt jelentené, hogy az állam és annak kutatóintézetei, hivatalai megrendelőként is felléphetnének a vállalati szektor felé, különösen, amikor mesterségesintelligencia-rendszerek tesztelésére vagy bevezetésére van szükség.
Sok évtizedes az MI terület, de most pörög fel igazán
A BME egyik szakértő előadója kiemelte azt is, hogy a mesterséges intelligencia nem az utóbbi egy-két év fejlesztése, hanem egy több évtizedes tudományág, amelynek eredményeit nagymértékben befolyásolja a bevezetés és az alkalmazás területén rendelkezésre álló adatok mennyisége. Bár az adatok anonimizálása, a legnagyobb adatmennyiség sok tekintetben leginkább az állami és önkormányzati szektorban áll rendelkezésre, amit valamilyen rendezett formában akár a hazai kutatási hálózat, akár az egyetemek vagy az állammal szerződő vállalkozások rendelkezésére kellene bocsátani. Ez teremtheti meg annak a fejlesztési láncnak az alapját, amely egy erős mesterséges intelligencia ökoszisztéma kiépítéséhez szükséges Magyarországon.
Nemcsak a digitalizációban, de a versenyképességet még jobban növelő MI sokkal aktívabb és szélesebb körű felhasználásában segít a többi között az NKFI Hivatal pályázati rendszere is, a digitalizációt középpontba állító Neumann János Program célkitűzései mentén. Emellett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat is aktívan részt vesz a fejlesztésekben, amely a legkülönbözőbb kutatási területeken tudatosan alkalmazza a mesterséges intelligencia legújabb eredményeit, egy friss AI 4 Science nevű kezdeményezés révén fókuszáltan építenek szakmai közösséget – emelte ki előadásában Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.
Jöhet Levente, az 5-6 szor gyorsabb szuperszámítógép
A 2023 elején üzembe állt 5 petaflops teljesítményű Komondor szuperszámítógépet hamarosan követheti a Levente nevű, új hazai szuperszámítógép, amely 5-6 szor nagyobb teljesítményt nyújthat majd elődjéhez képest. A projekt Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén kerülne megvalósításra az EuroHPC JU program keretében. Megépülése után ezt a gépet nemcsak magyar kutatók vagy egyetemi műhelyek használhatják, hanem a hazai kis- és középvállalkozások, valamint startupok is hozzáférhetnek – például mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére, illetve azok tesztelésére a legkülönbözőbb tudományterületeken.
Az aktuális kérdéseket körüljáró konferencia záró kerekasztal-beszélgetésén is egyértelművé tették a megszólalók, hogy a gépi intelligencia igen lényeges szerepet játszik az ország jövőbeli digitalizációs ugrásában. Az állami és vállalati együttműködések, az állam nyílt innovációs szerepének erősítése, valamint a rendelkezésre álló infrastruktúra fejlesztése mind-mind hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország sikeresen lépjen újra előre a mesterségesintelligencia-alapú innovációkban.
