Mindenki szeretné otthonában a legkényelmesebb klímát élvezni, azonban egyúttal a fűtési és hűtési költségek is jelentősek lehetnek. Éppen ezért fontos a megfelelő tervezés, amely segítségével elkerülhetők a túlzott költségek, valamint a környezeti terhelés. Az ideális belső hőmérséklet fenntartása érdekében a ház kivitelezése, az anyagok kiválasztása és a helyiségrendezés is kiemelten fontos.
A Baumit kutatói legalább 5°C-kal alacsonyabb belső hőmérsékletet mértek a szigetelt házakban, mint a szigeteletlen ingatlanokban egy olyan kánikulai napon, amikor a kinti hőmérséklet a 36 fokot is meghaladta. A szigetelt, téglából vagy betonból készült házak hőmérői ugyanis átlagosan 26 fokot mutattak, míg a fa gerendaházak és a könnyűszerkezetes épületeké 28-29 közötti fok volt. A szigeteletlen téglaházak belső hőmérséklete azonban elérte, sőt meg is haladta a 30 fokot.
A hőség nemcsak az egészségre van hatással, de a komfortérzetet is jelentősen befolyásolja. A Bécsi Orvostudományi Egyetem felmérése szerint az ilyen szempontból leginkább komfortos a téglából vagy betontól készült, vakolt és hőszigetelő rendszerrel ellátott ház, illetve a fa rönkház. Ennél rosszabb eredményt értek el a favázas és vastag falú téglaépületek. A szigeteletlen házak pedig már a szigorú építési előírásoknak sem feleltek meg az eredmények alapján, amikor a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat vizsgálták a kutatók.
Szenzorok tömegét vetették be a mini lakóparkban
A kísérleteket a Baumit Viva Parkban, Európa legnagyobb építőanyagokat összehasonlító kutatóparkjában végezték. A területen 13 darab teljesen egyforma, azonos tájolású, 12 négyzetméter alapterületű tesztház található – azonos kialakítással és berendezéssel, mindegyikben harmincnál több érzékelővel, amelyek évente több millió adattal szolgálnak. A házikók azonban különböző anyagokból és szigeteléssel készültek, így a teljes park alkalmas a különbségek alapos feltérképezésére. Több egyetem is végez itt kutatást, illetve a cég kutatási és fejlesztési részlege is használja az új termékek fejlesztése és tesztelése során.
A kísérletet télen is elvégezték, ekkor azt szimulálták, milyen hatással jár a fűtés 48 órás kimaradása az egyes épületekben. A külső hőmérséklet 0 és 12 fok között változott az időszak alatt. A legjobban szintén a szigetelt, 25 centiméter vastag tégla vagy betonból készült házak tartották a szobahőmérsékletet, ezek 15-17 fokra hűltek. A könnyűszerkezetes és fa gerendaházakban 11-13 Celsius fokot mértek két nap után, míg a szigeteletlen téglaház szobájában mindössze 4 fok volt. A szigetelés mellett a falak tárolótömege is döntő hatással bír, ugyanis a nagytömegű falak könnyebben eltárolják a nap melegét, amit a hidegebb esti és éjszakai órákban kibocsátanak. Ez is hozzájárul a stabilabb beltéri hőmérséklethez.
A kutatás tanulságai szerint az első lépés a megfelelő falanyag kiválasztása, amelynek nagyobb tömege van, és jobban elnyeli a nappali hőt. A második lépés a megfelelő szigetelés, amely csökkenti a hőveszteséget, és lehetővé teszi, hogy a hőt a helyiségben tartsuk. Az ablakok elhelyezése szintén fontos szerepet játszik a helyiség belső hőmérsékletének fenntartásában. Végezetül pedig érdemes átgondolni a helyiség berendezését is, ezzel szintén egyenletesebben tudjuk tartani a hőmérsékletet az épületekben – télen, nyáron.
