Dübörög a világgazdaság, a konjunktúraindexek szerint négy százalékkal nőhet az országok gazdasága idén, miközben négy és fél százalékkal bővülhet a világkereskedelem. Ennek ellenére a KPMG globális vállalati felmérésében megkérdezett ezerháromszáz vezérigazgató csak két százalék körüli bevétel növekedésre számít az idei évben. A pesszimistának tűnő képet árnyalja, hogy az idei felmérésben többen prognosztizáltak árbevétel növekedést, mint tavaly – mondta el Robert Stöllinger, a KPMG Magyarország vezérigazgatója rádiónknak.

Túl régóta megy már jól a világgazdaságnak?

A 2008-as globális pénzügyi válság kiheverése óta a nagy gazdaságok növekedési pályára álltak, az Egyesült Államokat, Kínát és az Európai Unió országait is erős konjunktúra jellemzi. Ugyanakkor a gazdaság ciklikussága miatt előbb-utóbb történnie kell valaminek, ezért lettek talán óvatosabbak a vállalatvezetők – mondta el Robert Stöllinger. A szakember szerint egyre nagyobb a bizonytalansági faktor, bár még mindig kedvezőek az üzleti kilátások. Nem hagyható viszont figyelmen kívül, hogy az utóbbi évek pénznyomtatási boomja után a nagy jegybankok közül a FED már visszafogta a pénzpumpát, miközben az Európai Központi Bank is kezdi leépíteni eszközvásárlási programját. Robert Stöllinger szerint ez is annak a jele, hogy a jegybankok már elkezdtek felkészülni egy nagyobb globális lassulásra.

Nem táplálja például az optimizmust az Amerikai Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak a vámpolitikája, amely Magyarország, mint kis nyitott gazdaság számára figyelemreméltó kockázatot jelent. Robert Stöllinger szerint a gazdasági szereplőknek, vállalatvezetőknek a kétoldali vámintézkedések helyett a tárgyalásos úton történő rendezés lenne az érdeke. Bár a geopolitikai kockázatok, főként egy esetleges vámháború is ott szerepel a legnagyobb kihívások között, a vállalatok növekedését mégiscsak a fejlett országokban napi szinten tapasztalható, egyre nagyobb gondot jelentő munkaerőhiány fékezheti.

Félünk a digitalizációtól, mégis ez az egyetlen megoldás

Ma egyértelműen a munkaerőhiány okozza a legnagyobb fejtörést a cégeknek, így a KPMG Magyarország számára is – tette hozzá a vezérigazgató. Robert Stöllinger elmondta, hogy most azon nyomban fel tudna venni száz-százötven embert, a valóságban viszont ennek töredékét tudják rövid időn belül a céghez csábítani. Szűkös a kínálat, és egyébként is ma már bárki odébb állhat Bécsbe, Londonba, vagy Frankfurtba dolgozni, jobb munkalehetőséget keresve. Itt egyébként egy generációs kérdés is képbe kerül: a ma munkaerőpiacra lépő, vagy fiatal felnőttként néhány éve dolgozó Y-generáció tagjai jellemzően nem egy munkahelyen képzelik el egész karrierjüket, sokkal könnyebben váltanak, és keresik is az új kihívásokat.

Robert Stöllinger szerint a legnagyobb gond a demográfiai csökkenés, amivel Európa, és a világ fejlett országainak mindegyike küzd. Csak digitális megoldások bevezetésével, a munkafolyamatok automatizációjával lehet képes egy nagyvállalat elbírni a növekvő munkamennyiséget, mérsékelni a humán erőforrás hiányát. Érdekes paradoxon ugyanakkor, hogy miközben a legtöbben féltjük a munkahelyünket az innovációtól, a technológia fejlődése miatt ma már nincsenek emberek, akik betöltenék azokat az állásokat, amiket robotok a legkönnyebben átvehetnének, azaz az egyszerű szabályokra épülő monoton munkavégzést feltételező munkaköröket.

A vállalatvezetők éppen ezért nagy lehetőséget látnak a digitalizációban, a KPMG felmérésében megkérdezett vezérigazgatók kétharmada a mesterséges intelligencia elterjedésétől vár sokat. Robert Stöllinger úgy látja, hogy különösen a pénzügyi szektorban működik már jól a gépek közötti kommunikáció. A technológiai átalakulás elkerülhetetlen, a kérdés, hogy mennyire történik gyorsan és kontrollált környezetben.

Nem az a kérdés, hogy jön-e hanem az, hogy mikor jön a kibertámadás

Egy év alatt az ötödik helyről a második helyre kúsztak fel a kockázatok listáján a hackertámadások. Ma a legnagyobb vállalatoknál több száz, akár több ezer ember dolgozik a biztonsági elhárításon, a vállalatok biztonsági rendszerei mégis folyamatos veszélynek vannak kitéve – mondta el Robert Stöllinger. Ugyanakkor nem csak a kibertámadások kivédése, hanem magának az ügyfél személyes adatainak a kezelése is egy egyre kényesebb kérdés. Az európai vállalatok számára például különösképp az általános uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetése óta, ami május 25. óta nálunk is hatályos.

Végső soron a fő kérdés, hogy kinek a tulajdona a személyes adat. Az európai válasz a GDPR-ral az, hogy az érintetté, az amerikai az, hogy a gyűjtő vállalaté, a kínai modell szerint pedig az államé. Ma még nem tudható, hogy melyik hova vezet, de tény, hogy az adat egyre nagyobb érték, a Facebook, a Google, vagy az Amazon is az amerikai modellre építve lettek a világ legnagyobb cégei. Nagy kérdés, hogy a GDPR hogyan egyeztethető össze az adatfeldolgozáson alapuló hatékonyság növekedés igényével.

De nemcsak a személyes adatok feldolgozása viszi előre a világot, hanem az államnál, vagy a cégeknél gyűlők is, és ezek közkinccsé váláshoz állami beavatkozásra is szükség lehet. Az adatokat ugyanis, akár deperszonalizált formában is, de meg kell osztani ahhoz, hogy ezen a bázison az energetikában, a távközlésben, a pénzügyi szférában, vagy olyan területeken, amikre ma még nem is gondolunk jelentős fejlesztések történjenek. Elég, ha az időjárás vagy autós forgalmi előrejelzésre gondolunk, az alapinformációkra építve ma már jobbnál jobb előrejelző appok – és mögöttük igazi startup vállalkozások – működnek a felhasználók nagy örömére.

Ugyanakkor vigyázni kell, hiszen ahogy azt a bankok és pénzintézetek esetében is láthattuk a válság óta, a túlszabályozottság veszélye is fennáll. Robert Stöllinger szerint az európai modellnek a biztonságos és tömeges adatelemzés lehetősége közötti egyensúlyt kell szem előtt tartania.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg. A riporter Emőd Pál.