A kiállítást vasárnap este nyitotta meg Angela Merkel német kancellár és Abe Sindzó, az idei partnerország, Japán miniszterelnöke. A hannoveri vásárvárosban több tízezer négyzetméteren berendezett kiállítás hétfőtől látogatható.
A rendezvényen 70 országból mintegy 3000 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait. A technológiai innovációval foglalkozó startupok aránya történelmi csúcsra emelkedik, a 35 országból összegyűlő 350 fiatal vállalatnak egy külön csarnokot is biztosítottak, további bő 200 cég pedig más helyszíneken mutatkozik be. A péntekig tartó kiállításra 200 ezer szakmai látogatót várnak.
Ipar 4.0
Az idei CeBIT minden eddiginél látványosabb lesz, átélhetővé teszi a digitális átalakulást, ami annak tulajdonítható, hogy a negyedik ipari forradalomnak vagy Ipar 4.0-ának is nevezett folyamat – a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása – egyre több kézzel fogható, használható terméket eredményez.
Így például az egyik csarnokban a svájci PostAuto AG önvezető kisbuszai szállítják a látogatókat, a Digitalizáció élőben (Digitalisierung live) nevű szekcióban pedig gyakorlati példákon keresztül mutatják be, hogy miként alakítja át a digitalizáció a gazdaság teljes értékteremtési láncolatát.
A virtuális valóság (VR) témakörét tekintve például a berlini Charite egyetemi klinikai kutatói arról tartanak bemutatót, hogy miként készülnek VR-alkalmazásokkal nehéz műtétekre, az egyik vezető autógyártó vállalat pedig "virtuális autószalon" fejlesztésével érkezik a CeBIT-re.
Internet of Things
Hartwig von Saß, a CeBIT kommunikációs vezetője hozzátette: kiemelt téma a Dolgok Internete (IoT) is, amely ágazati előrejelzések szerint áttörés előtt áll, a következő két évben várhatóan 50 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre.
A CeBIT egyik nagy erénye éppen az IoT révén emelkedik ki, ezen a területen ugyanis szinte teljesen hiányoznak még a nemzetközileg elismert eljárások, szabványok, a kiállítás viszont összehozza az ágazat legtöbb szereplőjét és a terület szabályozásáért felelős döntéshozókat.
Az együttműködést szolgálja a partnerország, Japán által szervezett tanácskozások sora is – emelte ki Maszuda Hitosi, a japán állami külkereskedelmi fejlesztési ügynökség (Jetro) berlini képviseletének vezetője, hozzátéve, hogy mindenekelőtt a japán-német kapcsolatok elmélyítésére törekednek. Mint mondta, a japán és a német is fejlett ipart működtető, termelő nemzet, amely ugyan versenyhelyzetet jelent, de az érdekek sok területen közösek, így az új technológiák nemzetközileg elfogadott szabványainak kialakításában is.
Társadalom 5.0
A több mint 7000 négyzetméteres nemzeti stand a szuperokos társadalomnak (Super Smart Society) is nevezett 5.0-ás társadalom témája körül épül fel. Az elképzelés szerint a gyűjtögető és halászó-vadászó (1.0-ás), majd a mezőgazdasági, utána az ipari és végül az információs társadalom korszaka után elkezdődik az 5.0-ás társadalom kora. Ebben a legfőbb erőforrást már nem az emberi beavatkozás nélkül, a természet ajándékaként fellelhető javak, vagy a föld, vagy az ipari termelést megalapozó kőszén és a kőolaj, vagy az információ jelenti, hanem az innováció kultúrája, amely összefogja az összes társadalmi réteget és csoportot, átformálva őket.
Az egyik leginkább szemléletes példa a mesterséges, mozgó, külső csontváz (exoskeleton) technológia, amelyben Japán a legfejlettebbek közé tartozik. Ezeket az emberi testet magukban foglaló szerkezeteket számos területen lehet használni, például az egészségügyben, mozgássérült emberek életminőségének javítására és az ágazat költségeinek csökkentésére, ami nemcsak a betegeknek, hanem minden adófizetőnek előnyös – mondta Maszuda Hitosi.
