Alapvetően külön kell választani a céges, illetve magánpiacot. A társaságok esetén, bár jelentősen csökkenthetik a kiadásaikat, egyelőre még gyerekcipőben jár a megosztáson alapuló mobilitási szolgáltatások igénybevétele. Ennek Bíró Mátyás szerint egyik fő oka az lehet, hogy teljesen más gondolkodásra lenne szükség a cégvezetői oldalon. Jelen pillanatban a menedzserek vagy saját tulajdonban lévő flottát üzemeltetnek, vagy pedig lízingelik a céges kocsikat, biztosítva ezáltal munkavállalóik számára a „saját autó” érzést. A flottaértékesítési vezető azt mondta, először a taxiszámlák lefaragása várható a céges piacon, a carsharing igénybevétele váltja majd fel a taxitársaságokkal való szerződéseket. Csak ezután várható az, hogy  az autóparkok kikopjanak, és helyettük tömegesen forduljanak a  megosztási szolgáltatást nyújtó társaságok felé a cégek.

Más a helyzet a lakossági piacon. Talán kevesen tudják, hogy  Magyarországon egy átlagos magánkézben lévő autó élettartalmának 80-90 százalékában kihasználatlanul áll. Közben persze az értéke csökken, a biztosítást ugyanúgy kell rá fizetni, mintha éjjel-nappal üzemben lenne, nem is beszélve arról, hogy szervizbe is el kell vinni rendszeresen. Az pedig egy városi sajátosság, hogy a legtöbb helyen még a parkolásért is fizetni kell, és a lista még messze nem teljes – hangsúlyozza az Opel flottaértékesítési igazgatója. Persze annál, aki rendszeresen jár vidékre, külföldre, és folyamatosan rendelkezésére kell, hogy álljon egy autó, indokolt, hogy saját kocsija legyen. Ugyanakkor egy városlakónál, aki hetente egyszer – kétszer száll be a négykerekűbe, és ügyeit is leginkább a városon belül intézi, költséghatékony megoldás lehet a carsharing. Ha pedig valaki az előbb említett 10-20 százalékos arányon szeretne változtatni, akkor a nyugati gyakorlat hatására, várhatóan lesznek olyan platformok hazánkban is, melyek segítségével fel fogja tudni ajánlani autóját közös használatba, azaz a rövid távú lakáskiadáshoz hasonlóan hasznosíthatja járgányát.

Bíró Mátyás szerint az már egyértelműen látszik, hogy az idősebb generáció a második autót váltja ki a megosztáson alapuló szolgáltatással. A fiatalok viszont az autózás egészéről másként gondolkodnak, mint a 20-30 évvel ezelőtti társaik. A mostani generáció számára kevésbé az élményautózást, a birtoklási vágy kiélését jelentik a kocsik, a Z generáció leginkább helyváltoztatási lehetőségnek tekinti az autózást, az Ő esetükben már kizárólagos lehet a carsharing. A riporter Andor Attila.