– Forgalom tekintetében sikeres évet zárt a BÉT, mit várhatunk a következő időszaktól?

– Ha azt a mérőszámot alkalmazzuk, hogy hány bevezetés történt a tőzsdén, akkor 2022 a stratégiánknak az egyik legsikeresebb éve volt. Egy éven belül 10-nél több új szereplő megjelenésére az 1990-es évek óta nem volt példa. Célunk, hogy minél nagyobbra nőjön a hazai tőkepiac. 2016 óta változatlan célokkal folyamatosan építkezünk, próbáljuk minél jobban kiszolgálni a hazai tőkepiaci szereplőket és befektetőket, és próbálunk minél több kibocsátót idecsábítani a hazai parkettre.

– A 12 cég bevezetése a BÉT Xtenden jelent meg! Mi ennek a piacnak története, és milyen nemzetközi példák szolgáltak alapul?

– Az Xtend egy speciális multilaterális kereskedési platform, meg kell különböztetnünk a szabályozott piactól, ehhez képest könnyített feltételek vannak, nevezhetjük a kkv-szektor piacának is. Sikeres nemzetközi példákat vettünk alapul – a többi között Londonban, Észak-Európában vagy Lengyelországban is. Ne csak a nagyobb bevezetések, IPO-k jelentsék a bővülési lehetőséget, hanem az adott ország kkv-szektora is tudjon részesülni azokból az előnyökből, amit egy tőkepiaci jelenlét, egy nyilvános működési forma tud jelenteni. A tőzsde az Xtend 2017-es indulása óta nagyon sokat tett, hogy ezt a lehetőséget megismertesse. A kezdeti időszakban évi 1-2-3 bevezetés történt, 2022-ben valósággal berobbant ez a piac. Menni fogunk tovább, az ökoszisztémában több száz vállalat van benne, így idén és jövőre is számítunk új bevezetésekre.

– Mik azok a programok, kezdeményezések, melyek az ökoszisztéma szereplőit segítik abban, hogy a az Xtend piacon meg tudjanak jelenni kibocsátóként?

– Van egy több évtizedes hátrány hazánkban abban a tekintetben, hogy mennyire egyértelműen tudják a cégalapítók azt, hogy mire is tudják hasznosítani a tőzsdei jelenlétet. 2022 őszén már a 7. BÉT50 kiadványunkat jelentettük meg, 350 cégtörténetet mutattunk be. Konferenciákat, klubeseményeket tartunk, networking lehetőségeket szervezünk, ezen keresztül pedig közelebb kerülhet a stratégiájukhoz, a gondolkodásukhoz a nyilvános jelenlét, mellyel komoly brandértéket, üzleti bizalmat tudnak szerezni. Amennyiben a cégeknek további fejlődésre van még szükségük, akár nemzetközi vállalatfejlesztési képzést is tudunk kínálni. Az oktatási lehetőségek természetesen nem csupán külföldön érhetőek el, a többi között vállalatértékelési, finanszírozási és kommunikációs témákban Budapesten is tartunk előadásokat, mellette pedig komoly üzleti kapcsolatok kiépítésére is kedvező lehetőség nyílik.

– Miközben az Xtend piac a bevezetések számosságát és összesített tőzsdei értékét tekintve is kiemelkedő évet zár, felmerül a kérdés, hogy milyen eszközökkel lehet javítani a részvények piaci likviditását?

– Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor nemcsak a szereplők száma nőtt, hanem a forgalom is bővült az Xtenden, ugyanakkor még időre van szükség, hogy mind az intézményi, mind a magánbefektetőknek jobban megismerjék ezt a platformot. Kereslet és kínálat megteremtése szükséges a piacfejlesztéshez, a kínálati oldalon már jelentős előrelépéseket tettünk. Az Xtend cégek kapitalizációja, likviditása immár összemérhető a standard piaccal. Minden cégnek az a célja, hogy ezt hosszú távon növelni tudja, több év szükséges ahhoz, hogy egy vállalat életében akvizíciók, nemzetközi terjeszkedés megvalósuljon, ezzel párhuzamosan pedig a befektetői bizalom is felépíthető.

– Mennyire aktívak a hazai intézmények, valamint a kisebb befektetők a Budapesti Értéktőzsdén?

– Az éves statisztikák alapján egyre nagyobb arányban vannak jelen a BÉT-en lévő társaságokban hazai kisbefektetők, a magyar és külföldi intézményekkel kiegészülve az arányok egészségesnek mondhatóak, természetesen a vezető részvények esetében látszik a legnagyobb külföldi jelenlét. A hazai intézményi szereplők többsége megvizsgálja az Xtend piaci lehetőségeket, és hosszú távon gondolkodva hoznak befektetési döntést, a likviditást is beemelve a szempontok közé.

– Tőzsdére készül a Budapesti Értéktőzsde, hol tart a felkészülési folyamat?

– Ez egy fontos stratégiai projekt a BÉT életében, melynek lényeges eleme az időzítés. A gazdasági, geopolitikai és tőkepiaci környezet 2022-ben másképpen alakult, így a konkrétumokkal kapcsolatban zajlik a gondolkodás. Árbevétel, munkavállalói létszám alapján egy jól működő, kkv-méretű cégként tekinthetünk magunkra. Egyértelmű cél, hogy szintén példát mutatva ott legyünk a tőzsdén jegyzett társaságok között, és Nyrt.-évé váljunk.

– A közelmúltban kidolgoztatok a kkv-k számára egy ESG módszertant, ezek szerint a fenntarthatóság ebben a szegmensben is egyre fontosabb szemponttá válik?

– Nagyon komolyan vesszük a fenntarthatósági szempontokat, mivel egyre fontosabb versenyképességi szemponttá válik, komoly támogatást kaptunk különböző minisztériumoktól. Egy szolgáltatási csomagot nyújtunk ezzel kapcsolatban, ez a módszertan is emiatt került kidolgozásra, melynek során az Ernst&Young tanácsadóval dolgoztunk közösen. Hamarosan indítjuk a jelentkezési lehetőséget a kkv-k számára, ha ebben időben lépnek, előnyre tudnak szert tenni a régiós versenytársakhoz képest.

Hallgassa meg a Prémium Kategória műsorunkban elhangzott interjút! Nagy Péter Gáborral, a Budapesti Értéktőzsde értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciók igazgatójával Vörös Benedek és Pallag Róbert beszélgetett.