A Makronóm Intézet párhuzamosan vizsgálja a globális és az európai uniós makrogazdasági folyamatokat és külön a kkv-szektort.

„A gazdasági szereplők rendkívül pesszimistán tekintettek akár a 2022-es év hátralevő részére, akár 2023 elejére. Összeállítottunk egy hőtérképet, amely 30 bizalmi indikátort figyel folyamatosan. Azt látjuk, hogy bár még mindig a hosszú távú átlag alatt vannak a várakozások, de folyamatos a javulás 2022 nyarától kezdve. Sőt, vannak olyan bizalmi indikátorok, ahol már a pozitív tartományban vannak, ami meglepőnek hathat 2023 elején. Ahogy az energiaárak elkezdtek visszakorrigálni, javultak a kilátások, erre a turizmus és a feldolgozóipar is jó példa. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy bár nem tízszereséről, de még mindig a három-négyszereséről beszélünk a korábbi energiaáraknak” – részletezte Dobos Balázs.

Az interjúban a gyakran emlegetett német-magyar relációjáról is szó volt, miszerint a két gazdaság szorosan együtt mozog. „Azt látjuk, hogy amíg a német ipar, illetve a német beszerzési menedzser indexek még mindig a negatív tartományban vannak, addig a magyar ipar nagyon jó teljesítményt nyújtott a tavalyi év végén is, és az a várakozás, hogy idén is jól fog teljesíteni. Nagyon sok, tényként kezelt együttmozgás tehát az utóbbi időben már nem feltétlenül állja meg a helyét. Ezzel együtt Németországban is folyamatosan javul a hangulat. Még nem mondanám, hogy hurráoptimizmus van, de azért ott is az elmúlt hónapokban egyértelműen az látszik, hogy pozitívabb irányba mozdultak el a várakozások” – tette hozzá.

A munkaerőpiacot továbbra is feszesség jellemzi

A Gazdasági Monitorban kiemelték, hogy a 2022. szeptember-novemberi adatok alapján a hazai elsődleges munkaerőpiacon 27 ezer új munkahely jött létre egy év alatt. A következő időszak munkaerőpiaci helyzetét az energiaválság alakulása, a gazdasági teljesítmény határozza meg. A még mindig jelen lévő munkaerőhiány bizakodásra ad okot, hiszen egyrészt rendelkezésre állnak szabad álláshelyek (2022 negyedik negyedév: 90 ezer fő), másrészt a leépítéseket jól meg kell gondolni, hiszen a későbbiekben nem biztos, hogy lesz munkavállaló, aki az ismételt konjunktúra idején pótolja őket.

„A vállalati megkérdezések is alátámasztották, hogy a cégvezetők tanultak a covid-időszakból, és hosszú távon is gondolkodniuk kell, amikor a munkaerő megőrzéséről vagy elbocsátásáról döntenek. Ha nehezebb is a saját gazdasági helyzetük, akkor is arra törekednek, hogy megtartsák a dolgozóikat. Mert a járványhelyzet után is megtapasztalták, hogy egy gyors gazdasági felpattanás során sokkal nehezebb újra megtalálni a megfelelő munkaerőt, újra betanítani, újra bevonni, mint megtartani” – fejtette ki.

Dobos Balázzsal, a Makronóm Intézet szakmai igazgatójával Érczfalvi András beszélgetett a Fejlődik a hazai című sorozatban.