Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint, a friss számok már közelebb állnak az igazsághoz, mint az elmúlt hónapokban, hiszen a boltok újranyitásával a statisztikai hivatal egy sokkal tisztább képet alkothatott a fogyasztói árak alakulásáról. Nyeste Orsolya hozzátette, hogy ennek ellenére az érzékelhető drágulás még mindig magasabb, mint amit a statisztikák mutatnak, amit elsősorban az élelmiszerek rohamos áremelkedése okoz.

Júliusban, az előző év azonos időszakához képest, az élelmiszerek ára 7,8 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 17,1 százalékkal, a párizsi, kolbászé 16,1 százalékkal, a cukoré 14,5 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,5, a tojásé 8,9 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk, főként a termékkört érintő jövedékiadó-emelés miatt 9,7 százalékkal drágultak. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal csökkent. Péller András interjúja.


A gazdaság újraindulásának első hónapjait az árazási döntésekben a szokásosnál nagyobb bizonytalanság és volatilitás jellemzi, aminek hatásai a júliusi inflációs adatban is jelentkeztek - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerint egyrészt a KSH júliusban már szélesebb körben végezte el az árfelírást a járvány által jobban érintett hónapokhoz képest, másrészt a korlátozások fokozatos feloldása következtében néhány részpiacon a koncentráltan megugró kereslet, míg egyes termékek esetében a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt átmenetileg korlátozott elérhetőség volt jellemző.