A madarak tollaik legyezőszerű kinyitásával és visszazárásával változtatják szárnyuk alakját, így ügyesebben repülnek, mint a merev szárnyú drónok – számolt be a Sciencenews.org a Science Robotics tudományos lapban publikált kutatásról.
A tudósok megvizsgálták, hogyan irányítják a galambok ízületei a szárnytollak mozgását, ennek alapján építettek egy robotgalambot. A kutatás eredményei alapján mozgékonyabb, gyorsabb légi eszközöket lehet alkotni – mondta Dario Floreano, a lausanne-i műszaki egyetem robotkutatója, aki nem vett részt a munkában.
A tollas szárnyakkal a légi robotok zsúfolt helyeken, épületek között vagy erdőben szűkebb fordulásokat is végre tudnak hajtani, könnyedébben navigálnak rossz légköri körülmények között. Az új szerkezet segítségével ráadásul állatok nélkül lehet tanulmányozni a madarak röptének mechanizmusát.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a csukló- és az ujjízület szöge befolyásolja leginkább a szárny repüléshez használt tollait. A kutatócsoport valódi galambtollakkal és mesterséges ízületekkel építette meg a robotmadarat, amely változtatni tudja a szárnya alakját. „Az is nagyon izgalmas ebben a robotban, hogy olyan manipulációkat végezhetünk a szárnyával, amit élő madárral nem tennénk” – fűzte hozzá David Lentink, a Stanford biológus-mérnöke.
A szakértő a többi között arra is kíváncsi volt, képes-e kormányozni röptét a madár bal vagy jobb ujjízületének hajlításával. „Az a baj, hogy akármilyen jó madáridomár is vagyok, nem tudom rávenni az állatot, hogy csak az ujját mozdítsa” – magyarázta.
Az irányítható szerkezettel ez a probléma megoldódott: a repülési teszteken Lentink csapata megfigyelhette, hogy amikor a PigeonBot egyik szárnyának egyik ujjízületét mozdították meg, akkor döntött szárnyú fordulást hajtott végre. Egyben elsőként bizonyították, hogy a madarak időnként az ujjuk mozgatásával kormányoznak a levegőben.
A Science tudományos lap a kutatócsoport egy másik tanulmányát közölte. Ebben azt vizsgálták, miért nem alakulnak ki rések a tollak között, amikor a madár kitárja a szárnyait.
Elektron- és röngtenmikroszkópos felvételek megmutatták, a tollak felső lapján lévő apró horgok beleakadnak a másik toll alsó lapjának peremébe, amikor a kiterjesztéskor egymáson elcsúsznak. Ezek a mikroszkopikus horgok tartják egymás mellett a szárnyakat.
A madarakat utánozza a tollas robotrepülő
MTI, 2020. január 21., 20:15
Először fejlesztett ki tollas szárnnyal repülő robotot a kaliforniai Stanford Egyetem kutatócsoportja. A PigeonBotot a szárnyízületek működése alapján alakították ki.